Interjú egy drogossal... 5. rész. -/Mese Cirmosról/





A fényképekkel, miket ma a cikk mellé csatolok, először A rekviem egy álomért című filmet szeretném a figyelmetekbe ajánlani, /Erről, lesz egy kis video ajánló is, az írásom végén! / mi a Transpotting mellett, még nagy hatással volt Mr. X.-re.
2003-ba látta, két drogos barátjával, s a végén, a döbbentségtől nem tudtak szólni percekig... Csak nézték, ahogy a nevek kiírása pörög a tv-n, s végül a szalag lejártával, a video kiadta a kazettát. E csattanásra eszméltek fel, s annyit mondott csak az egyikük, hogy:
Hu bazdmeg.......
A másikuk pedig fogta magát, s neki állt egy jointot megtekerni... Mire Mr. X., ideges lett, hogy lehet ilyen hülye... Most nézték meg a filmet, s azt kérdezte tőle, hogy nem volt rá semmilyen hatással?!
Ö erre azt felelte, hogy de! Elkezdetem kattogni... Végül mind a 3-an szarrá szívták magukat, s próbálták felejteni a filmben látottakat!

A második foton, egy kollégium látható! Ez a környék volt Mr. X területe évekkel ezelött...

A harmadik foton, pedig Sasa bától kapott diktafon van, s a mappa, min a jegyzeteimet készitettem... :)





Bevezetés:

Már úgy meg küldte az agyamat a bor, aztán a vodka, hogy alig láttam jegyzetelni!
Mikor a munkahelyemen meséltem arról, hogy milyen cikket tervezek megírni, s ehhez kivel fogok interjút készíteni, az egyik kisöreg, Sasa bá mondta, hogy neki van egy diktafonja. Kérdezte, hogy elhozza e?! Jó ötletnek találtam, de mikor a riport elején Mr. X. leszögezte azt, hogy névtelenségbe akar burkolózni, nem mertem végül elővenni. De most úgy éreztem eljött az a pont, hogy a jegyzetelés már lehetetlenné vált, s az emlékeim is törlődhetnek holnapra, így előrukkoltam a kéréssel…
Ö azt mondta, hogy megbízik bennem, s nyugodtan bekapcsolhatom… : ) Talán a sok alkohol miatt, kicsit felelőtlenebbé vált… : )
De jó érzéssel töltöttek el szavai! Természetesen, az óta többször meghallgattam a felvételt, a lényeget vázlatosan kijegyzeteltem, a szalagot pedig, egy hamutálban elégettem, s a diktafont visszavittem Sasa bának!
Lássuk a folytatást:

Riporter:
Cirmosban mit szerettél legjobban? Mesélj róla, milyen lány volt?!

Mr.X.:
Kezdeném a külsejével.
Vékony kis csaj volt, de nem sovány, hanem izmos, szálkás testű! Éveken át táncolt, s járt versenyekre! Mindig büszkén mutatta a régi fellépő ruháit, a fotókat, s videókat! : )
Nem volt magas, de alacsony sem. Nekem pont megfelelt! : ) Fél kézzel fel tudtam emelni! : )
Gyönyörű barna bőre, és fekete haja volt! Ragyogó fehér mosolyát, ha rám csillantotta, nem bírtam ki viszonzás nélkül! : )
Mindig mosolygott… Még amikor pityergett, akkor is! : )
Nagyon aranyos volt… Ragaszkodó, bújós, és már néha idegesítően őszinte! Amit akkor, annyira nem értékeltem, de az óta is keresem azt a lányt, ki ilyen nyílt tud lenni… Mindent elmondott, még ha nem is kérdeztem! Úgy érezte, minden rám tartozik. Persze, ennek örültem azért… : )
Imádtam azt, hogy a gyönyörű, nagy barna szemeivel úgy tudott rám nézni, mint addig soha más, s talán az óta sem csodált senki ily pillantással! Láttam a büszkeséget szemein keresztül, mit szíve táplált irántam…
Folyamatosan próbált az agyamba látni! Kitalálni mire vágyom, mi tenne Boldoggá, s mindent elkövetett azért, hogy megdicsérjem.
A szülei, nem ismertek rá!
Mikor hétvégenként, Náluk voltam, 180 fokos fordulatot vett, s reggelit készített, palacsintát sütött, takarított, mosogatott, stb…
Okos lány volt, de akkor még jobban belehúzott a tanulásba, nehogy romoljanak az eredményei, s ne tölthessük együtt a hétvégéket…

Volt, hogy arra ébredtem, hogy oda van kuporodva mellém, s csak néz, s várja, hogy megébredjek… Mikor kinyitottam a szemeimet, hatalmas mosoly kerekedett, kicsi kis barna arcán, s óriási puszival kívánt jó reggelt, s kérdezte, hogy éhes vagyok e? Tálcán már bekészítette a reggelit, s az üdítőt! : ) Gyönyörű, napsütéses reggel volt! Csipegettem kicsit, Ö addig türelmesen várt, mikor látta, hogy befejeztem, megkérdezte, hogy jól laktam e?
Én azt feleltem, hogy igen Cicám… Köszönöm, nagyon finom volt, aranyos vagy!... : )
Ö elmosolyodott, s látszott rajta, hogy hatalmas boldogsággal tölti el gyermeteg szívét az, hogy örömet tudott nekem szerezni! : )
(Ö ekkor 16 éves volt, én pedig 19…)
Elvette a tálcát, letette a földre. Rám nézett, s várt… Én meg simogattam az arcát, magamhoz húztam, s desszertként, finom csókját fogyasztottam el! : )
Ez után egy hatalmas szeretkezés révén tettük egymást még Boldogabbá! Vele az összes csók, ölelés, és orgazmus, örök, s felejthetetlen élmény marad! …
Imádtam minden porcikáját, a kis kezeit, az ajkait, az izmos hasát, mit egy gyönyörű, kék piercing ékesített!
Imádtam, ahogy hozzám bújik! Ragaszkodása oly erős volt, mi lenyűgözött, s erővel töltött fel!...
Szerettem Náluk lenni! Egy közepesen jó módú családban élt! Egy szép kertes házban, csendes környéken. Kellemes volt. S mindig boldog voltam, mikor kiszabadulhattam a nagyváros zajából.
Pénteken, és szombaton volt a legnagyobb forgalmam! A heti bevételem kb. 30-40 százaléka akkor jött be, de annyira szerettem, hogy nem érdekelt! Kikapcsoltam a telefonomat, s elutaztam hozzá! Akkoriban nem cuccoztam, így elég volt az a pénz mit hét közben megkerestem, és szépen gyarapodott a bankszámlám is! : )

Riporter:
Hogy sikerült leállnod akkor a cuccal?

Mr. X.
Ez úgy történt, hogy volt két nagyon jó barátom, kik közül akkoriban, főleg az egyiket vittem magammal árulni, meg bulizni! A másik ritkábban tudott eljönni, meg lehet az én hibám is, hogy kevesebbet lógott velünk…
A lényeg, hogy mi napi szinten szívtunk, és ex-eztünk, meg nyomattuk a speedet, így róva az utcákat! Aztán eljött egy szilveszter, mikor mind a hárman, hatalmas mennyiséget fogyasztottunk el.
Fejenként kb. 8-9 bogyót, 1 gramm speedet, s 1-2 gramm fűvet!
És ez mind a legjobb minőségből származott!
Én, és a haverom reggelre már szinte tök tiszták voltunk, de a srác, ki nem szokott olyan sokat jönni, akkoriban velünk………
pfhu… Nagyon kész volt. Szét volt esve… A túladagolás összes tünete mutatkozott rajta… Tudtam, hogy mi is így szoktunk viselkedni, de ezt tisztán végig nézni, nagyon gáz volt! Tudtam, hogy csúnya vagyok egy ilyen este után, de hiába nézegettem magamat a tükörben, sosem találtam annyira vészesnek! Készen nem látja az ember… A drog elvakítja! De mi akkor már, tiszták voltunk. De Ö… Ö nem. Láttam az arcát, ahogy jár a szája, a szemei. Éreztem a zavart, mi agyára telepedett. Láttam a döbbenetet az arcán, mikor megérkezik újra közénk, egy másik dimenzióból… Nézett rám kérdően, hogy mi a baj, mikor egy komoly ember lakásán voltunk, s csúnyán néztem rá, mert Ö folyamatosan a földre hamuzott. Azt hitte a lépcsőházukban ülünk, a lépcsőn… Folyton más helyszínre repítette a képzelete.
Sosem szoktam tiszta lenni, így nem láttam csúnyának a túladagolt embert. De most, megrémisztett a látvány… És akkora hatással volt rám, hogy egyik pillanatról a másikra letettem a drogot, s kivontam magamat a társságból is.
Akkora olyan nagy lett a vevő köröm, hogy a telefonomnak, nem is volt ideje csörögni, mert be volt állítva a hívásvárakoztatás opció, s csak meg kellett nyomnom a zöld gombot ahhoz, hogy bekapcsolja hozzám a következő hívó felet… Nem túlzok, ez tényleg így volt!...
Evvel csak az volt a baj, hogy a hívok 70 százalékát, nem is ismertem. Csak a számom annyira elterjedt már, hogy 50 km-es körzetből hívtak emberek, s én a mohóságom miatt nem voltam hajlandó lecserélni azt! Dacoltam a veszéllyel!
Ezen a szilveszteren viszont annyian próbáltak meg kirabolni, annyi stressz, és izgalom volt már kora reggeltől, mi már kezdett megviselni kicsit…
Igaz akkora bevételem volt 1 nap alatt, mint egy dolgozó embernek 4 hónap alatt, de sok volt. És nagyon veszélyes már. Rá stresszeztem a rendőrökre is kicsit, és úgy döntöttem, hogy kiszállok, s a cégemet is megszüntetem. Persze ez nem így ment teljesen. 2 csapatnak adtam át a vevő körömet, s fektettem beléjük pénzt, mint anno, mikor belém is invesztáltak a nagyok… Az egyik brigád bele bukott, mert elszívta az összes hasznot, s csődbe ment… A másik brigád életképes volt, de egy bő habi pihenő után, unatkoztam, meg úgy éreztem lenyugodtak a kedélyek, s újra terveztem a vevő körömet, új beszállóitokkal egyeztem meg, s újra kezdtem. A vásárlóimat, kiket a srácoknak adtam visszakértem. Nem örültek neki, de nem volt probléma belőle! Maradt akkora forgalmuk, hogy a saját kis mindennapi drog betevőjük meg volt. Többre, nem is kellett nekik.
Aztán újra kimentem az utcára, ez olyan februárban volt. Addigra viszont a cigit is letettem, s nem is cuccoztam… És mikor összejöttem Cirmossal, olyan Boldog voltam, hogy nem is volt rá szükségem…




Riporter:
Szóval, akkor január 1-töl nem cuccoztál, nem is árultál, és rá nem sokra a cigit is letetted?

Mr. X.
Igen… Így volt…

Riporter:
Hatalmas változás… És az alvilág mit szólt ehhez?

Mr. X.:
Nem örültek. De főleg annak nem, hogy mikor visszaszálltam az üzletbe februárban, védelem nélkül próbáltam meg azt… Nem akartam fizetni senkinek.
Ezért be is találtattak, s fényes nappal egy több fős brigád, a Széchenyi utca közepén betámadott. Az összes menekülő útvonalam, mi rendelkezésemre állt volna megszűnt, mert akár merre néztem, mindenhonnan egy emberük lépett elő. Jól szervezettek voltak. Kést tartottak a torkomhoz, s meg motoztak… Elszedtek tőlem egy zacskó füvet, mi teli volt több egy grammos kiszereléssel, s amilyen gyorsan jöttek, olyan gyorsan széledtek szét minden fele…
Én egyből elkezdtem telefonálgatni… És kiderítettem ki volt a felelős a támadás bekövetkeztéért, s hogy kik voltak azok!
Mikor legközelebb összefutottam velük, akkor rögtönöztem, s egy olyan ajánlatot tettem nekik, mi mindkét félnek kecsegtető volt!
Ütőképes, s befolyásos brigádnak véltem őket, s úgy gondoltam megegyezem velük. Kitaláltam, hogy társuljunk. Felajánlottam nekik, hogy Heti szinten kapnak tőlem x mennyiségű kábítószert, csak had dolgozzam nyugodtan, s biztosítsák a védelmemet az utcákon. Tetszett nekik az ötlet, s megbeszéltem velük azt is, hogy amit előtte leraboltak rólam, az már számítson egy heti fizetségnek… Ne árnyékolja be, a jövőbeli az üzleti kapcsolatunkat, az akkori akciójuk… Belementek abba is, és nagyon gyümölcsöző vállalkozás kerekedett ki a dologból!
Hónapokig nem volt semmi parám! Bármit megtehettem! Bárhol árulhattam, s a vevő köröm is hatalmas lett újra, de már csak olyan emberekkel üzleteltem, kiket ismertem. Annyira jól kerestem, mint előtte még soha! És mivel nem cuccoztam, így még nagyobb volt a hasznom. És ezt az időszakot, még Cirmos is bearanyozta a létével! : )
Így ezt a részét tartom az óta is, életem legszebb időszakának! Rengeteg pénz, óriási hatalom, s tökéletes egzisztencia. Gyönyörű, hűséges barátnő az oldalamon! Mindenem megvolt, miről addig álmodtam, s vágytam! Boldog voltam………

Riporter:
Innen folytatom a majd a történetet! Mi higgyétek el, még sok-sok izgalmat tartogat! : )
Köszönöm a folyamatosan érkező, ösztökélő leveleket… Nagyon sokat jelentenek nekem, s nagy erőt adnak! Minden egyes levél által több leszek, s Boldogabb! Hálás vagyok, azoknak kik írnak, és folyamatosan kommentálják nekem privátba a cikkeket! Segítsetek továbbra is, s remélem, az új olvasóim is át veszik ezt a jó szokásotokat!!! : )

Ha itt jártál, kérlek nyomj egy TETSZIKET Te is!Ha a fotód ott van legelöl, akkor ezt már megtetted egy korábbi cikkemnél! ;-) -->



Osszátok meg cikkeimet IWIW, és FACEBOOK-> ÜZENŐ FALAITOKON, hadd jusson el eme tanulságos történet minnél több emberhez! ;-)
Író: Führinger Balázs –F-

Használd az ÜZENŐ FALAT,s ird le véleményedet a cikkről:
/Az ŰZENŐ FAL moderálásának a jogát fenttartom!.../








Nincsenek megjegyzések: