Nagyon sok pozitív, s érdeklődő emilt kapok, amiben sorra írják, hogy a folytatást várják, s ez ösztönözően hat rám!
Köszönöm ez úton is, az emileket, legyenek azok jók, avagy rosszak!
: )
Az előző cikkben, bemutattam a beszélgetés helyszínét, ahol mostanra már elég alkohol mámoros állapotban folyt az interjú! : )
Sejtettem, hogy érdekes beszélgetés lesz, de álmomban sem reméltem, hogy ilyen jól sikerül majd, s ennyit tudok majd mesélni róla! : )
Hát akkor lássuk a folytatást! : )
Riporter:
Szóval a pénzügyi problémáid megoldottak, s gondolom többet nem kellett pincékben, vagy lépcsőházakban aludnod?!...
Mr. X.:
Így van! Hála Istennek, nem!... Az elkövetkező karácsonyt egy szállodában töltöttem, mint ahogy a tavaszi szünetet, s a nyárit is! Majd 3 hónapon keresztül, egy közepes színvonalú szálloda szobáját béreltem! Nem volt olcsó mulatság, de nagyon Boldog voltam, hogy szép környezetre cserélhettem, a hideg, penész szagú pincéket! Volt színes Tv-m, rengeteg csatornával. Udvarias recepciós, ki hasonlított egy angol inasra! : )
Végül béreltem, egy szép panellakást, a város legjobb környéken! Berendeztem, s felújítottam a szobámat! Nagyon ritka volt az, hogy akkoriban, akár egy felnőttnek is, nagy, 72 cm-es, sík képernyős, 100Hz-es Tv-je, mellé pedig, nagy teljesítményű házimozi rendszere legyen! Na, nekem volt!... : )
Szinte mindennap Mc’donaldsban, vagy étteremben kajáltam, ha meg nem, akkor is gyakran ettem narancsot, banánt, drága süteményeket, és szendvicseket! Rengeteg gyümölcslevet ittam… Minél jobban ment, annál drágábbat! Végül, 2-3 L Hohesc-t legurítottam egy nap! Sokszor pizzát rendeltem, s nagy örömmel tömtem azt, magamba…
Mindennap másik, márkás nadrágot, s polót, meg pulóvert tudtam magamra ölteni, s volt 3 pár márkás cipőm, mi páronként 24.000 forintba került…
Szóval rendbe jött az életem…
Riporter:
És Boldog voltál?
Mr. X.
Volt időszak, hogy nagyon Boldog voltam, s volt, hogy a sok stressz beárnyékolta a napjaimat…
Riporter:
És, hogy álltál a szerelemmel ez idő alatt?
Mr. X.
Szinte mindig volt egy lány, ki mellettem állt! Nem minddel jártam. Volt kivel csak találkozgattunk, de nem szerettem volna komoly kapcsolatot vele. De nagyon jól eső érzés volt, néha találkoznom vele, hogy kellemes pillanatokat szerezzünk egymásnak! Sosem szopattam egy lányt sem. Ilyen téren elég egyenes jellem vagyok! Mindig meg szoktam mondani, hogy mit akarok pontosan…
Alapvetően, én a hosszabb kapcsolatok híve vagyok…
Ebből az időszakomból, kiemelnék egy lányt, kivel kb. 1 évig jártam, s hihetetlenül szerelmes voltam belé! Persze, nem csak Ö érdemelné meg, hogy megemlítsem, de most szívesen beszélnék a vele átélt élményeimről! : )
Riporter:
Mi meg szívesen hallgatnánk ezeket az élményeket! : )
Mr. X.
Ez a lány volt akkoriban, a suli legszebb lánya! Gyönyörű szemei voltak, hibátlan alakkal bírt, szép barna bőre, fekete haja, és sötét szemei, teljesen elvarázsoltak! : )
Volt egy iskolai buli, ahova tudtam, hogy Ö is elmegy! Az egyik emberemmel, tettünk oda egy kis kitérőt. Amúgy is volt ott néhány üzletem, aztán rohannom kellett tovább…
Megláttam a lányt, (kit végül Cirmosnak neveztem el) a tánctér mellett, éppen iszogatott a barátnőivel. Odaléptem hozzá a tömegből, s megszólítottam!
Megkérdeztem zavarhatom e?
Ö tágra nyitotta, gyönyörű, barna szemeit, s azt felelte mosolyogva:
-Hogy persze! : )
Bemutatkoztam neki, mire Ö is megmondta a nevét… ( Persze ez csak formaság volt, hisz mind a ketten tudtuk, ki a másik! : )
Elmondtam neki, hogy nagyon tetszik nekem, és szívesen megismerkednék Vele, de sajnos most rohannom kell tovább. Ha viszont megadná a számát, a hétvégén felhívnám, meg szívesen sms-eznék is vele, ha neki is van hozzá kedve!
Azt mondta:
- Szívesen megadja a számát, s majd hívjam nyugodtan! : )
Megköszöntem, s további jó szórakozást kívánva, az emberemmel, távoztam a buliról.
Elszórtam az utcán a maradék árut, s haza mentem…
Egyből írtam neki egy sms-t, miben még egyszer megköszöntem a számát, s megkérdeztem milyen a buli?...
Azt írta, hogy nagyon örül, hogy elkértem, s írtam neki! A buli jó volt, de már a buszon ül, s hazafelé tart.
Vidéki lány volt. Egy nagyon kellemes kis városban élt, hol utána, nagyon szívesen kapcsolódtam ki. Ott nem ért utol az üzlet… Mikor lemenekültem oda a nagyvárosból, kikapcsoltam a telefonomat, s csak pihentem, karjaiban nyugodtan… : )
Azon a hétvégén, rengeteget sms-eztünk, s telefonáltunk. Hétfőn, suli után, pedig össze is jöttünk!
Már akkor levágta mivel foglakozok, mivel 5-10 percenként hívtak telefonon… Először nem értette miről van szó, mert éppen nem volt zöldem, de mindenki azt akart venni, s amikor hívtak, s érdeklődtek, hogy mi újság szín terén? (Ez a fű egyik neve…) Én, azt feleltem, hogy:
Nem vagyok képbe sajnos, csak Cd-im vannak!
( A Cd, az extazy egyik neve)…
Igy a 15. telefon után láttam a tekintetén, hogy választ vár, s mivel már az első csókjából tudtam, hogy ez a lány nekem hosszú távon kell, így meséltem neki magamról… Féltem, hogy kiakad, s még sem akarja majd ezt a dolgot, de nem volt dühös…
Szerintem tudta az igazat, hisz akkoriban elég nagy hírem volt a suliban, a városban ,s a megyében. Sokan jártak hozzám az Ö falujából is… Valószínű, csak arra volt kíváncsi, hogy elmondom e neki… : )
Boldog voltam nagyon! Teli voltam pénzzel, jó hátterem volt, bármit megtehettem akkoriban. Voltak parák, de elhanyagolhatóak, s hát a suli legszebb lánya az enyém volt! Kin látszott, hogy nagyon büszke arra, hogy velem járhat. : )
Sokszor elvittem magammal „dolgozni”, és általában velem tartott akkor is, mikor hetente vittem berakni a bankba, a megtakarított lóvémat.
Nagy zacskó, teli papírpénzzel…
Hatalmas elégedettséget éreztem, mikor a kis aranyos, szorította a kezemet, s fél szemmel láttam, hogy egész úton csodálva nézi a párját! Életem talán legboldogabb időszaka volt ez! Bármikor visszamennék oda… Bármit megadnék érte!...
Tavasszal jöttünk össze. A gyönyörű időben, sokat sétáltunk a városban, miközben adtam, s vettem.
Aztán erről leszoktam, mert volt egy komoly balhé, s rájöttem, ha akkor ott lett volna, nem tudtam volna megvédeni Öt, se magamat, sem az árut, vagy a pénzt…
És mivel mindennél fontosabb volt nekem, így sokkal elővigyázatosabb lettem, s mikor vele voltam, nem árultam. Sőt, inkább vidéken mozogtam vele…
Riporter:
Elmeséled ez a komoly balhét?
Mr. X.:
Persze…
Egyszer kaptam egy telefont, egy régi vásárlómtól… Mondta, hogy kell neki x gramm fű… Én már akkora rutinnal rendelkeztem, s a megérzéseim is nagyon jók voltak, hogy egy telefonbeszélgetésből, mindent le tudtam vágni!... Itt is éreztem, hogy baj lesz, de a találkozót meg kellett tartani… így próbáltam úgy megrendezni a helyszint, hogy az biztonságos környéken legyen, megfelelő menekülő útvonallal. Jól belássam, s védett legyen végig a hátam…
A találkozóra, nem vittem le az összes zöldet, csak minta pakettokat, s mondtam neki, hogy ha virítja a lóvét, egyből itt a többi is! Ö ezen meglepődött, s láttam, hogy nincs pénze, így egyből visszahúztam a mintadarabokat, de abban a pillanatban oldalra pillantottam, mert hallottam, a barátom figyelmeztető szavát… De mire odaért a szemem, csak azt láttam, hogy a haverom repül…
Én egy oszlop mögött álltam, így voltam takarásban. Ekkor hirtelen belépett mindkét oldalamról, egy-egy nagydarab manyus, s két oldalról, ököllel ütni kezdték a fejemet. Ekkor a két mintadarabot odadobtam nekik a földre, ők meg egyből rávetették magukat, így ki tudtam szabadulni a fogásból, addigra spanom felkelt, s hallottam, hogy azt kiálltja:
Vigyázz, pisztoly!!!
A szemem sarkából láttam, hogy a nap megcsillan valami fényesen, s ordítottam, hogy futás!!!
Az előre eltervezett, a menekülő útvonalon futottunk, ahogy csak bírtunk, közben tárcsáztam az akkori embereket, kik a biztonságomért, voltak felelősek. Míg megérkeztek, meghúztuk magunkat, egy közeli lakótelepen. Gyorsan elhárították a veszélyt, s elég tételt vettek! Többet nem láttam, s nem is hallottam róluk…
Nem buktam nagy összeget… Kb. 1000 forintot... Ami a legnagyobb bajom volt, hogy úgy szétbaszták a fejemet, hogy napokig nem tudtam fájdalommentesen rágni, s a legjobb haveromnak, pont akkor volt a ballagása, és rengeteg süteményt hozott nekem. Miből én, alig tudtam enni…
Ha ekkor Cirmos ott lett volna… Ebbe bele sem merek gondolni…
Ezek után elővigyázatosabb voltam, de sajnos a későbbiekben, elég sok parát meg kellett élnie mellettem…
Riporter:
Sajnos, most be kell fejeznem, de hamarosan folytatom. A következő részben, mesél Mr. X, élete nagy szerelmével megélt örömeiről, veszélyes helyzeteiről, és hogy miért ért véget a kapcsolatuk…
Én már tudom, hogy érdemes majd elolvasni! : )
Ha itt jártál, kérlek nyomj egy TETSZIKET Te is!Ha a fotód ott van legelöl, akkor ezt már megtetted egy korábbi cikkemnél! ;-) -->
Osszátok meg cikkeimet IWIW, és FACEBOOK-> ÜZENŐ FALAITOKON, hadd jusson el eme tanulságos történet minnél több emberhez! ;-)
Író: Führinger Balázs –F-
Használd az ÜZENŐ FALAT,s ird le véleményedet a cikkről:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése