Frissitve: 2010' Június 01. kedd...
Ezt a levelet, egy húszon éves lánytól kaptam…
Olvastam üzifalon hogy írjunk neked történetet/ket. Arra gondoltam, hogy én is leírok egyet. Nagyon óvatosan állok neki, mert megmondom őszintén, soha senkinek nem beszéltem erről, te vagy az első, és remélem nem is kerül ki. nagyon kíváncsi leszek rá, hogy milyen hatással lesz rám, megkönnyebbülés lesz e, vagy sem, hogy 24 év után elmondom valakinek. Életem legnagyobb csalódása, mikor édesapám meghalt, még csak 5 éves kisgyerek voltam. A mai napig nem tudom feldolgozni, minden nap eszembe jut, és úgy fekszem le mindegy egyes éjszaka, hogy hozzá imádkozom. Ő egy alkoholista ember volt, de nekem mégis csak a legjobbak jutnak eszembe róla. Minden tőle telhetőt megtett a gyerekeiért, legjobb tudása szerint. És amikor meghallok valakit arról beszélni, hogy nem szereti a szüleit, vagy hogy jobb lenne ha meghalna, csak ne így kelljen élniük, mindig azt felelem rá, hogy nektek legalább két szülőtök van, és csak akkor fogjátok értékelni, amikor már nem lesz.
Hát egyelőre ennyit tudtam írni, ha képes leszek többre, akkor megígérem, hogy részletesen is írok majd róla, egyenlőre ennek is örülök, hogy ezt le tudtam írni neked.
És köszönöm is, mert ez egy nagyon jó ötlet, itt név nélkül elmondhatja az ember azt, amit másnak esetleg nem mer, vagy nem akar.
Führinger Balázs –F- válasza:
Én köszönöm, hogy megbíztál bennem, és a weblapban annyira, hogy az egyik legnagyobb fájdalmadat megosztottad velem, és az olvasóimmal. Megtisztelő, hogy elsőként nekem mesélted el ezt a szomorú történetet…
A helyzetedet, teljesen át tudom érezni, hisz én is elvesztettem az apámat, majdnem annyi idősen, mint Te… Rengetegszer eszembe jut nekem is. Pedig, gyakorlatilag nem is ismertem…
Alig láttam, mert utált haza járni anyám miatt… Még is, az a pár alkalom, mikor láthattam szemeimmel, gyermeteg szívem oly mélyen égette emlékként szívemben, hogy örökké él…
Bízom benne, hogy segített valamit az, hogy kiírhattad a fájdalmadat! Ha még tudsz, és szeretnél írni, várom a leveledet!
Sok puszi…
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése