Egy 26 éves rákkal küzdő Édesanya szomorú levele...



(A képek, csak illusztrációk!)
Szia Balázs!

Első körben elnézésedet kérem a zavarásért.
Olvastam az adatlapodon,hogy riporter is vagy és,hogy többféle dologgal is foglalkozol. Rákosokkal vagy velük kapcsolatos dolgokkal is foglalkozol,vagy foglalkoztál?
A véleményedre vagyok kíváncsi,röviden leírom azt amiről szó van. Már próbálkoztam többször,hosszabban elküldtem a Fókuszba,ide-oda ahol gondoltam foglalkoznak az ilyesmikkel ,de igazából kevés helyről kaptam választ,és senkit sem érdekelt.
Nem értem miért nem,mennyivel fontosabb az,hogy ilyen-olyan emberek mikor kivel és miért vannak,gondolom érted mire gondolok.
Szóval a lényeg. 2008 decemberében költöztünk ki Angliába,(Herefordshierébe),amikor is 3 hónapos terhes voltam.
Egészen a 6.hónapig nem is volt semmi gond,a 6.hónapban észre vettem,hogy valami kezd nőni a nyakamon a kulcs csontom felett,nem tudtam mire vélni,így elmentem orvoshoz.
Nemtudták megmondani,hogy mi az,és nem is nagyon nyúlhattak hozzá a terhességem alatt.
Igen ám,de idő közben a szülésig sokkal több ilyen gombóc lett a nyakamon,nagyon sokszor vissza is mentem,de ugyanazt mondták. Nem tudják,hogy mi az,valószínűleg cysta lehet....
2008 május 17.-én megszültem a fiamat. Rendesen,semmi gond nem volt hála az égnek.
2009 májusig,tehát egy év alatt,sokkal -sokkal több lett a nyakamon,nagyok voltak,annyira,hogy volt,hogy elájultam otthon,mikor egyedül voltam a gyerekkel otthon,mert nyomta a nyaki ütőeremet,ami miatt nem jutott elég oxigén az agyamba. Ez alatt az egy év alatt, szinte minden hónapban orvosnál voltam a panaszaim miatt,történt 3 ultrahang és 2 ct. Aminek az eredményéről a mai napig nem tudok semmit,annyit mondtak,hogy hát-hát nem tudja,hogy mi lehet.
Időközben betelt a pohár és kértünk egy másik orvost,ő rögtön felvágta a nyakamat,bíopsiát csinált,amiből kiderült,hogy rosszindulatú nyirok rendszeri rák.
1 nap alatt összecsomagoltunk és költöztünk haza az akkor 1 éves gyerekkel.
Itthon 2 hét alatt megcsináltak minden vizsgálatot amit kellett ,ct,stb..kiderült,hogy a sok kezeletlen idő miatt,már a csigolyámon,a hónaljamban ,a tüdőmben és a nyakam másik felén is van.



Azóta alkalmaztak khemóterápiát 2 félét,(nem használt),őssejt átültetésem volt januárban,(az sem lett az igazi),a múlt héten fejeztem be a sugárterápiát,aminek 5 hét múlva lesz eredménye. Kérdem én,ha ilyen problémával fordulok a médiához,ez miért nem érdekel valakit???
Nem gyűjteni akartam,csak elmondani ,hogy miért NE menjenek a magyar nők más országba szülni a jobb életért. Annyira tudják fikázni az emberek a magyar egészségügyet,vagy akár Magyar országot....
Azt hiszik külföldön jobb???Tudnék mesélni Angliáról,hogy ott hogy alakítják ki a kis csecsemők immunrendszerét például ,télen a csecsemők cipő és zokni nélkül vannak mezítláb,azt hiszik ez így jó a gyereknek stb...azért ezt írom,mert ezen teljesen kiakadtam,aztán meg csodálkoznak,hogy ennyi beteg gyerek van,vagy a terhességem alatt semmi vizsgálatot még egy vérvételt sem csináltak....Ez sem így működik itthon.
Persze én is hibás vagyok,hazajöhettünk volna előbb,de én hittem az orvosoknak,hogy semmi komoly bajom nincs,miért ne hittem volna....most viszont naponta kell úgy tükörbe néznem ,hogy emiatt lehet,hogy a kis fiam anya nélkül nől fel,vagy éppen azért mert egy felelőtlen orvos,aki szerintem minimálisan sem értett a szakmájához,hogy foglalkozhat egyáltalán emberekkel....
Ne haragudj,nem akartam Rád zúdítani a problémáimat csak egyszerűen felháborít ez az egész.
Természetesen küzdök az életemért,de ki fogja visszaadni nekem azokat a fontos időszakokat,amikor nem voltam a fiammal,nem voltam ott amikor elkezdte a bölcsödét,hónapokat nem is láttam,mert steril szobában voltam....
Húúú,még egyszer ne haragudj,és köszönöm,hogy időt fordítottál erre a nem is olyan rövid levélre.
Tisztelem és becsülöm a munkásságodat. Így tovább.

Führinger Balázs válasza:

Szia…
Először is ne haragudj eme késői válaszomért… Hihetetlen mód elhavazódtam mostanában…
Köszönöm, hogy megosztottad velem életed eme szomorú történetét… Könnycsepp gyűlt a szemembe mikor leveled végére értem… Nagyon sajnálom azt, ami Veled történt… Én nem is értem, hogy miért nem tettek semmit az angol orvosok… Sajnos, sok hasonló panaszt hallok az itthoni egészségügyi dolgozókra is! Nekem az eredeti szakmám ápoló, s hát belsősként, én tudok jót, s rosszat is mesélni a kórház világáról! :/
Én egy nagyon optimista, és csodákban utolsó pillanatig hinni tudó ember vagyok, így abban is bízok, hogy Te hamarosan meggyógyulsz! Teljesen!!!... És a gyerekeddel, még nagyon sok Karácsonyi ünnepet fogtok megélni. Kívánom, hogy ez a mostani, s még legalább 50 Karácsonyi Ünnepetek legyen Békés, és Egészségben, Gyógyulásban Gazdag!



Szorítani fogok érted! ;-)
Kitartás! Erős legyél, csak a gyermeked képe lebegjen a szemed előtt, s az, hogy olyan nincs, hogy ne gyógyuljál meg!!!
Sok puszi…

Ha itt jártál, kérlek nyomj egy TETSZIKET Te is!Ha a fotód ott van legelöl, akkor ezt már megtetted egy korábbi cikkemnél! ;-) -->


Führinger Balázs

29 megjegyzés:

Névtelen írta...

Nagyon sajnállak de a remény sugara ott van veled és ami a legfontosabb a kisfiad nagyon sok erőt fog neked adni.Én is kívánok neked gyógyulásodhoz erőt és kitartást.

Névtelen írta...

Szia olvastam a leveled,nagyon megrazo.
Hat igen angliaba ez van,tudom mivel en is itt vagyok(Bradford) majus eleje ota,es en is jarok orvosokhoz.Meg otthon derult ki hogy pajzsmirigy tultengesem van,mikor kijottem a kisfiammal elkezdtem jarni orvoshoz.Tobb vervetelen voltam,eredmenyt en se tudok,egyik helyrol kuldtek a masikra,es itt nem vizsgalnak csak sokat beszelnek.Azt hiszik az itteni orvosok hogy a sok beszeddel megtudjak gyogyitani az embereket,de nem!!!!!!Edesanyam kuldi othonrol a gyogyszert,mert itt meg olyan gyogyszert se tudnak folirni ami hasznalna is.Ezeket tapasztalatbol tudom azert irom.Az itteni orvosok nem foglalkoznak azzal mi a panaszod,vagy egyaltalan van-e panaszod,meg azt se kerdezik hogy vagy!Az teny hogy a csecsemoket cipo es zokni nelkul hordjak,en meg nem tudom hogy oltoztessem a fiam mikor kimegyunk.Egy szo mint szaz,az itteni orvosok nem ernek semmit,ezek nem orvosok.Vagy csak a kulfoldiekkel nem foglalkoznak??Lehet ha otthon maradok akkor mar meggyogyultam volna??Ahogy mondani szoktak:"mindenhol jo,de legjobb otthon"!!!
Elnezest ha zavartalak!
Szia :)

Névtelen írta...

Kedves Anyuka!
Megható és tragikus a történet, de MEG KELL GYÓGYULNIA! Az idő sürget!
Sms-ben küldje el internet elérhetőségét, hogy egy esélyről tudjam tájékoztatni. 30/983-6685

Timi írta...

Kedves Anyuka.Olvastam a leveledet és nagyon megrázot.Hihetetlen hogy a média nem foglalkozot a problémaddal.IGAZ MI NEM CELEBEK VAGYUNK HÉTKÖZNAPI EMBEREK.Az is felháboritó hogy az orvos aki vizsgált nem gondolt semmire sem hol ott töbször visza mentél hogy egyre több csomó keletkezet.Az élet kegyetlen.Remélem hogy eredményes lesz a sok kezelés és kérem a jó istent hogy felnevelhestd a gyermekedet.Az ember mindent megtesz végig csinál hogy legyöze ezt a sulyos kort a daganatot.Tudom min mész át és hogy szenvedtsz én is vesztetem el családtagomat a rák miat de van a családomban aki éppen ugy küzd mint te.Remélem neked sikerül legyözni hogy láthastd a gyermeked felnöni.Szurkolok neked. Timi

Unknown írta...

Nagyon elszomorító a történeted.Nem is gondoltam volna,h külföldön ennyire nem foglalkoznak az emberekkel,azt meg főleg nem,h nem tudják megmondani mi a baja.Remélem azóta jól vagy vagy legalábbis jobban.Szeretnék neked ajánlani kettő cégnek a táplálék kiegészítő készítményét,ami nagyon hamar rendbe tudja tenni a szervezeted.Méregteleníti,mert több,mint 90%ban beépül a szervezetbe és regenerálódni fogsz.Az egyik a Dr.Lenkey vitaminok nem egy beteg rákos is felgyógyult tőle.a másik ami tuti 100% természetes összetevőkből áll az a Nutrilite vitaminok és ásványi anyagok.Erősebb lesz tőlük az immunrendszered és legyőzöd a betegséget.Nagyon sokan azt hiszik ez hülyeség és csak a gyógyszerek,(amik mesterségesek és gyengítik az ellenálló képességet)jelentik a megoldást.Ez nem így van.Az orvosok le vannak szerződve a gyógyszer gyártó cégekkel (ezt Dr. Lenkey Gábor is megírta a könyveiben)és ők ezt sulykolják az agyunkba. Segítek neked nagyon szívesen.Sikeres gyógyulást.A kicsi babádat pedig lásd felnőni és az unokáiddal is tudj játszani!! Pussssssssszzzzzzzzzzzz

P.E. írta...

Egyszerűen meg kell gyógyulnod!!!!!!! Kisfiad mosolya, szeretete akkora erőt ad, amely hatásosabb minden gyógyszernél.
Sokan ismeretlenül is, leveledet olvasva megszerettünk, sokan gondolnak rád. Ki egy imával, ki egy bátorító szóval, nem vagy egyedül, vannak és most lettek új barátaid, akik szívükön viselik sorsodat. Gyógyultan öleljük majd meg egymást, nemsokára!

Névtelen írta...

Javaslom az Új Medicina módszer ismerőivel való kapcsolatfelvételt. Hammer doktor módszerét alkalmazzák, aki első sorban a rákkutatás terén ért el olyan eredményeket, hogy el sem hinnétek.

Névtelen írta...

P.E
Szia :)Olvastam a levcsidet a hozzászolásokat.Nekem az anyukám volt rákos amikor pici voltam.Nyugodtan mondd meg pici gyerekednek ha pihenned kell meg fogja érteni,ne titkold elötte teljesen hiszen nem buta la´tja hogy anyu nincs jol.A gyerek szeretete sokat fog neked segiteni.Anyucim fél évig volt korházban szerencsére mi tudtuk látogatni és tettük is.Èvekig ment ez.Nézz minél több specialistát, biztos vagyok benne,hogy meg fogsz gyógyulni hogy fogsz még nagyon örülni hogy küzdöttél. Nekem sajnos anyucim azota meghalt és miért is ?Mert egy buta vak dokinö nem törödött vele és felmaszirozta a vérrögöt ami a lábában volt.Nem tudott már felkeni de csak két nap mulva ment ki hozzá.Ugyhogy mindenhol vannak sarlatánok.
De te most azzal törödj,hogy mi lesz ne azzal hogy mi volt.A leletekröl meg azért nem tudtál semmit mert igy mossa kezeit a doki ha elmondta volna amit már gondolt nagy gondban lett volna,hogy nem idöben reagált.
Sok sikert neked és eröt :))

Névtelen írta...

Kedves Anyuka!

Megrázóan olvastam végig a levelet,de én még is azt mondom,hogy nagyon sokat számít, ha valaki MEGSZERETNE gyógyulni!Soha nem szabad feladni a párom több mint 2 éven át küzdött az életéért és nem hiába,ennek sok éve már,hála az égnek
volt eredménye az akaratának az életben maradásnak!Máig nem tudom,hogy honnan szerzett ennyi akaraterőt remélem lelkiekben segíteni tudtam ezzel a kis történettel,hogy amikor azt mondják nincsen remény,akkor még is van egy kis reménysugár,amit nem szabad hagyni,hogy elvesszen!

Unknown írta...

Szia összeszorult szívvel olvastam leveled. Könnyben úszott szemem, mire soraid végig olvastam. Kérlek ne add fel, küzdened kell, magadért, és családodért.Nekem az egyik nagyon jó barátom, volt munkatársam, akinek tüdőrákja volt. Ő is sok mindenen keresztül ment kemón, sugárkezeléseken, és mellette még természetgyógyász segítségét, és kiegészítő, méregtelenítő tablettákat, porokat szedett, természetesen orvosa tudtával. Benne is hatalmas volt az élni akarás, és hála Istennek, és akaratának, meggyógyult. Neked sem szabad feladni, kérlek küzdj. Kívánok neked gyógyulást, érőt és kitartást. Szurkolok neked.

Névtelen írta...

Szia Kedves Édesanya!
Nagyon sajnálom ami veled történt, és történik.csodák vannak és hinned kell abban,hogy meg fogsz gyógyulni.
Ha másért nem a gyerekedért,és a születendő gyerekeidért.Nekem hála a jó Istennek nem tudok ilyesfajta betegségemet.Én 28 éves vagyok 2 fiú gyerek édesanyja.A nagyobbik fiamat 2008.12.28.-án szültem.Zavartalan terhesség után 3005grammal és 52cm-el.Minden jól ment egészen más napig.Reggel 6 órakor kihozták szopizni és láttam,hogy véres az orra a gyereknek.Megkérdeztem a gyerek orvost és azt mondta semmi baja egy picit nem érzi jól magát.Nem telt el 2 óra hossza és rohammentőt hívtak hozzá mert a gyerek minden nyílásából percenként 5-8 ml vér távozott, és átszállították egy másik kórházba.Ott inkubátorba tették,mindenféle csövek lógtak ki belőle és azt mondták K-vitamin hiánnyal született.Más orvosok azt mondták ha időben megkapta a K-vitamint nem vérezhetett volna.Eltelt két év és lényegében még mindig nem tudom igazából akkor és ott mi történt a gyerekemmel.Ezt csak azért írtam le neked,hogy legyen erőd és kitartásod végigcsinálni,a gyerekeknek piszok nagy élni akarásuk van, legyen neked is és egy percre se add fel azt,hogy meggyógyulsz soha agy másodpercre se gondold azt,hogy meghalhatsz,és sikerülni fog.Minden a fejben dől el.Ha én két éve arra gondolok,hogy a gyerekem elvérzik,már lehet nem lenne közöttünk.Soha nem gondoltam arra,hogy meghalhat.Csak arra,hogy neki itt a helye közöttünk.Egy percre sem adtam fel azt,hogy meggyógyul.Most lesz 2 éves makk egészséges élet vidám kis srác.Neked is itt a helyed közöttünk.Imátkozni fogok érted is.Hidd el meggyógyulsz. Csak a fiadra gondolj.Mérhetetlen sok erőt fog neked adni.Bocs,hogy zavartalak.Békés Boldog Karácsony Kívánunk neked és az egész családodnak.

Névtelen írta...

Kedves Anyuka!
Sajnálattal olvastam ezt a levelet, és látni, hogy miken ment keresztül.
Sajnos ez az egészségügy.
Én már 2 éve járkálok orvoshoz. Most voltam 2 hete az idegsebészemnél, mivel már olyan szinten fájdalmaim voltak, hogy egyszerűen még felkelni sem tudtam. Betelt a pohár számomra és 14 évesen kiosztottam egy orvost. Iskolába nem járhatok mivel voltak olyan napjaim, hogy felkelni nem bírtam stb.... . Mivel, hogy nem járok iskolába volt időm keresgetni kutatni az interneten. Készült 6 MR 4 CT 2 izotóp, rengeteg RTG és még sorolhatnám. Állandóan a latin könyvet bújtam, hogy mi is lehet a bajom. És, hogy múlthéten vissza mentem az orvosomtól megkérdeztem dr. Bechtewerem van? Ő ennyit válaszolt: " igen az de eddig nem mertem elmondani ". Ekkor még jobban begurultam, nem azért mert ez a betegségem, de tudom milyen következményei vannak évek múltán és engem 2 évig azzal etetett, hogy majd elmúlik kinövöm. Tudta és nem mondta el. Miután elmondta, hogy ez a bajom átküldött a reumatlogiára mivel ez nem idegsebészeti teendő, azonnal csináltak RTG izotópot és vérvételt. Most már 100% megmondták, hogy becthewerem van. Ráadásul a Dr. nő talált valamit az MR-n. Azt mondta, hogy január 5-én jöjjek be vesznek gerincvizet, és lecsapolják a térdemből a vizet. És kérdeztem a dr. nőt, hogy a gerincvízvétel az minek. Annyit mondott, hogy lehet gerincvelő daganatom van, ott van az MR rajta, és nem mondta el az idegsebész pedig ez az ő szakterülete.
Sajnos tudom miken ment keresztül, a várakozás az,és abban a tudatban élni, hogy lehet súlyos beteg vagyok csak nem merik elmondani, hogy semmit nem mondanak és csapják az embert ide oda. Kísérleteznek velünk én a 2 évem alatt nagyon rájöttem.
Nagyon sok sikert kívánok önnek, és mielőbbi gyógyulást!!!
Üdv:Tünde

trixi78 írta...

Mi azért nem ennyire súlyosan, de szintén pórul jártunk egy külföldi (nevezetesen Írországi) orvossal. A kisfiamat diagnosztizálták félre. Súlyos középfül gyulladása volt 8 hómaposan, amit nem vett észre az orvos. Két hétig kínlódtunk kint. AHogy hazaértünk, azonnal kórházba utaltak minket, és még aznap kiderült, mitől hány és sír két hete a fiam. A fájdalomcsillapítón élt szerencsétlen az Írországban töltött idő alatt. Nem kívánom senkinek a tehetetlenség érzését.
A testvéremék ott élnek, de orvoshoz hazajárnak. Vajon miért? :(

Csilla írta...

Teljesen együtt érzek veled!! Talán egy kis erőt tudnék önteni beléd ,ha elolvasnád az én történetemet. Ne add fel soha ! Gondolj mindig a kisfiadra! http://gyogyulasom.hupont.hu
szeretettel :csilla

Unknown írta...

Nagyon szomorú történet, az tény... De a remény hal meg utoljára... Soha ne add fel!!! Ajánlok figyelmedbe egy könyvet, nagyon sokat megtudhatsz belőle a rákbetegségek hátteréről, illetve gyógyulási lehetőségekről. A könyv pedig Balogh Béla: Többszintű gyógyulás - Rák, a megoldható feladat.
Kívánok nagyon sok erőt és kitartást a gyógyuláshoz... A kisfiadért és magadért!!!
Egy kisgyermekes anyuka

swarczy írta...

Kedves Anyuka!

Ez az eset nagyon fájdalmas és egyben tanulságos is. Tiszteletem azért mert leirtad történetedet. Igen nekünk magyaroknak minden rossz ami magyar /tisztelet a kivételnek/ mert azért abból is vagyunk sokan!
Viszont van egy jó hirem!!
2002-ben gyógyultam fel egy daganatos betegségből /nőgyógyászati/. 2oo7-ben öcsémnél állapitottak meg vastagbél és végbélrákot. o,8 %-os túlélési esélyt jósoltak neki az orvosok.Rossz helyen helyezkedett el, előrehaladott stádiumban, stb. Miután a végső diagnózist felállitották az ovos kezetfogott vele, köszönésképpen pedig azt mondta, hogy "őszinte részvétem önnek". Én megvagyok győződve róla hogy jószándékkal és tiszta szivből mondta, de öcsémben ezek a szavak tudatositották hogy "enyi volt". Teljesen összetört lelkileg.
Mivel addigra én már megharcoltam egy majdnem hasonló harcot, szerencsére hitt nekem, bizott bennem! Nagy az élniakarása, hiszen egyedül neveli két kislányát. Természetesen az orvosokal is teljes mértékben együtmüködött, /a kemót kivéve, abból kevesebbet kapott/, de az általam javasolt nem könnyú kúrát is végigcsinálta. Még mindig velünk van, tünetmentes, életvidám. Azt mondta neki az orvosa, hogy nem tudom mit csinált, de folytassa.
Igen! Igaz! A gyógyulás többszintű. Az elménkben kezdődik el! Én sem mindig hittem ebben. De ez az első fázis, az étkezés gyökeres megváltoztatása a második fázis, ezzel egyidőben rengeteg gyógytea, persze speciálisan összeállitva, csirák, magvak, préselt levek, stb.
Persze most nagyon sarkitottam, de ez egy nagyon hosszú és nem könnyú folyamat.Sokan azért nem hisznek az egyszerű gyógymódokban, mert ingyen van. Ill. nem ingyen! Az öcsém havi adagja kb. 3.500,-Ft. volt. Szinte mindent ad a természet!
Én úgy gondolom önnek menni fog, hiszen van miért, van kiért. Ez már fél siker!
Szivesen megosztanám önnel a többi tapasztalatomat is, ha tudnék egy email cimet.

Sok Erőt, Kitartás, SIKERT !!

swarczy írta...

Kedves Anyuka!

Ez az eset nagyon fájdalmas és egyben tanulságos is. Tiszteletem azért mert leirtad történetedet. Igen nekünk magyaroknak minden rossz ami magyar /tisztelet a kivételnek/ mert azért abból is vagyunk sokan!
Viszont van egy jó hirem!!
2002-ben gyógyultam fel egy daganatos betegségből /nőgyógyászati/. 2oo7-ben öcsémnél állapitottak meg vastagbél és végbélrákot. o,8 %-os túlélési esélyt jósoltak neki az orvosok.Rossz helyen helyezkedett el, előrehaladott stádiumban, stb. Miután a végső diagnózist felállitották az ovos kezetfogott vele, köszönésképpen pedig azt mondta, hogy "őszinte részvétem önnek". Én megvagyok győződve róla hogy jószándékkal és tiszta szivből mondta, de öcsémben ezek a szavak tudatositották hogy "enyi volt". Teljesen összetört lelkileg.
Mivel addigra én már megharcoltam egy majdnem hasonló harcot, szerencsére hitt nekem, bizott bennem! Nagy az élniakarása, hiszen egyedül neveli két kislányát. Természetesen az orvosokal is teljes mértékben együtmüködött, /a kemót kivéve, abból kevesebbet kapott/, de az általam javasolt nem könnyú kúrát is végigcsinálta. Még mindig velünk van, tünetmentes, életvidám. Azt mondta neki az orvosa, hogy nem tudom mit csinált, de folytassa.
Igen! Igaz! A gyógyulás többszintű. Az elménkben kezdődik el! Én sem mindig hittem ebben. De ez az első fázis, az étkezés gyökeres megváltoztatása a második fázis, ezzel egyidőben rengeteg gyógytea, persze speciálisan összeállitva, csirák, magvak, préselt levek, stb.
Persze most nagyon sarkitottam, de ez egy nagyon hosszú és nem könnyú folyamat.Sokan azért nem hisznek az egyszerű gyógymódokban, mert ingyen van. Ill. nem ingyen! Az öcsém havi adagja kb. 3.500,-Ft. volt. Szinte mindent ad a természet!
Én úgy gondolom önnek menni fog, hiszen van miért, van kiért. Ez már fél siker!
Szivesen megosztanám önnel a többi tapasztalatomat is, ha tudnék egy email cimet.

Sok Erőt, Kitartás, SIKERT !!

eliz77 írta...

Szia!
Előttem már oly sokan írtak neked oly sok mindent,hogy nem is tudom mit írhatnék még valami okosat.,de úgy gondoltam e történetet nem szabadna senkinek szó nélkül hagyni.Persze a legfontosabb,hogy SOHA ne add fel.Küzdj,légy kitartó,akarj és hidd is el ,hogy TE MEGFOGSZ 100% osan gyógyulni.A Jó Isten nem hagyhatja,hogy ne így legyen.Én már meg sem lepődök a sok sok rosszul diagnosztizált orvosi diagnózisok miatt,mert annyi rosszat hallani mostanában.Nem írtál arról van e aki rengeteget segít? Társ,férj,barát...De szerintem már egy ország szorít érted a gyógyulásodért.Én csak egy vagyok közülük egy 3 gyermekes édesanya ,aki szeretné egyszer ugyanígy a csodálatos gyógyulásod történetét végigolvasni.Mit is mondhatnék...azt gondolom légy NAGYON erős, ne törj össze sohasem, küzdj!!!A pici fiadért,és elsősorban most magadért.,hogy egyszer mindez már csak rossz emlék legyen.Szívből szorítok érted,hogy felnevelhesd TE a kisfiadat,élvezhesd az anyaság minden őrömét, (Jézus rád is vigyázz!Én tudom.)Talán hülyén hangzik,de
HIGGY,és BÍZZ!Szeretettel üdvözöl:Elíz77

eliz77 írta...

Szia!
Előttem már oly sokan írtak neked oly sok mindent,hogy nem is tudom mit írhatnék még valami okosat.,de úgy gondoltam e történetet nem szabadna senkinek szó nélkül hagyni.Persze a legfontosabb,hogy SOHA ne add fel.Küzdj,légy kitartó,akarj és hidd is el ,hogy TE MEGFOGSZ 100% osan gyógyulni.A Jó Isten nem hagyhatja,hogy ne így legyen.Én már meg sem lepődök a sok sok rosszul diagnosztizált orvosi diagnózisok miatt,mert annyi rosszat hallani mostanában.Nem írtál arról van e aki rengeteget segít? Társ,férj,barát...De szerintem már egy ország szorít érted a gyógyulásodért.Én csak egy vagyok közülük egy 3 gyermekes édesanya ,aki szeretné egyszer ugyanígy a csodálatos gyógyulásod történetét végigolvasni.Mit is mondhatnék...azt gondolom légy NAGYON erős, ne törj össze sohasem, küzdj!!!A pici fiadért,és elsősorban most magadért.,hogy egyszer mindez már csak rossz emlék legyen.Szívből szorítok érted,hogy felnevelhesd TE a kisfiadat,élvezhesd az anyaság minden őrömét, (Jézus rád is vigyázz!Én tudom.)Talán hülyén hangzik,de
HIGGY,és BÍZZ!Szeretettel üdvözöl:Elíz77

Névtelen írta...

szia olvastam a történeted megértelek.Nekem édesapám volt rákos bár nagyobb voltam már.akkor sem könyű,nagyon szurkolok neked és kívánom ,hogy sok boldog éved legyen még a kisfiaddal kitartás

Névtelen írta...

Szia!

Én is édesanya vagyok és el tudom képzelni, mit érzel. A családban van rákbeteg és kimutatták nála , hogy amikor issza a deutérium mentes vizet, a daganat visszafejlődik , de minimum stagnál. Neki már a fél tüdejét kivették régebben, és agydaganattal műtötték illetve kezelik most már kb 4 éve. Ő volt a tv-ben is, pont emiatt a vízzel való kezelés miatt. Azt tudni kell, hogy ő 70 év feletti, így az ő szervezete már nehezebben reagál. Neked nagyobb esélyed van, mert fiatal vagy. Akit ezzel a vízzel kezelnek, annak azért szigorúan be kell tartania néhány dolgot, de szerintem megéri. Drukkolok neked (nektek), remélem , valamelyik módszer bejön neked is.

Sikeres gyógyulást kívánok és sok boldog pillanatot a kisfiaddal.
Márta

Unknown írta...

Szia! Nagyon megható, és egyben megdöbbentő a leveled. Igazán sajnálom a veled történteket és fogadd együttérzésemet. Mivel hiszek abban, hogy feladattal jövünk erre a világra, úgy gondolom, Te azt a feladatot választottad, hogy saját példádon keresztül tanítsd az embereket. Nemes feladat, bár lehet, hogy ez jelenleg nem vigasztal.
Most nem is rabolom az idődet feleslegesnek tűnő gondolatokkal, inkább szeretnék figyelmedbe ajánlani egy étrendkiegészítő családot. Nem reklámozni akarom, én nem is igazán ismerem, de vannak vendégeim, akik csodákat mesélnek róla. A szer neve Matuzalem, az interneten fent van. Szóval az ismerőseim között van gyógyult daganatos hölgy, aki esküszik a hatására.
Továbbá van egy Indiában tanult természetgyógyász a környékünkön (kaposvári vagyok), akihez az ország egész területéről jönnek a gyógyulni vágyók. Nem csak rákbetegek, hanem mindenféle testi problémákkal küzdők. Ő csak természetes gyógymódokat alkalmaz, az ősi tudást ötvözve, illetve modernizálva maivá. A gyógyítót Horváth Lászlónak hívják.
Kívánok neked gyógyulást most és mindennap, mert a gondolatoknak teremtő ereje van!

Gyöngyi írta...

Szia!

Te nem "egy" édesanya vagy, hanem "az" Édesanya, és nagy betűvel - a kisfiad számára leginkább!
Szeretnék Neked felajánlani egy meleg vízben történő relaxációs kezelést, természetesen ingyen, ha jól esik, akár többször is! A közérzetednek biztosan jót tenne! Sajnos vannak ellenjavallatok is, ezért kérlek nézd meg a honlapomat, és főleg azért nézd meg, hogy lásd, hogy mit is ez! Ha úgy gondolod, hogy ez jól esne Neked, kérlek írj vagy hívj telefonon! Sajnos munkaidőben (vagy 6-14 óráig dolgozom, vagy 13-20 óráig, vagy éjszaka és akkor nappal alszom) nem tudom felvenni a telefont, emiatt kérlek, hogy légy türelmes!
www.relaxacioavizben.hu
Kívánom, hogy adjon az Isten a mosolyra okot, még ebben a nehéz helyzetben is!

Szeretettel
Gyöngyi (Maayan)

Unknown írta...

Kedves Anyuka.

Borzalmas ez a dolog,de legyen elötted hogy a remény hal meg utoljára.Küzdj magadért,a kisfiadért és higgy a gyogyulásban.

stoka írta...

Nagyon sajnálom ami veled tőrtént .de a remény sugarad veled van ,és az hogy a fiad veled van és erőt ad neked .Én is kívánok neked még vagy 100karácsonyt a fiadal egyűt .Tudom hogy nekűnk kőnyű prédikálni nem mi vagyunk betegek ,ha nem te ,de akkor is a te fiad ad neked lelki erőt hogy tudjál gyógyúlni .Boldog Karácsonyt még neked még egyszer .JUDIT

Névtelen írta...

Szerintem van remény: www.buzafu.com Kitartás!

25 éves anyuka

Unknown írta...

Végtelenül együtt érzek veled.Nekem 2 éves iker babáim vannak és el tudom képzelni milyen érzés az amit most érzel.Nem vagyok templomba járó és térdepelve imádkozó típus,de azt hiszem hinni kell valamiben.Én abban bízom,hogy ez a Te kicsi fiad nem véletlenül született meg,a Jóistennek terve van vele.Hát segíteni fog Téged abban,hogy felnevelhesd és sok-sok szép évet tölthessetek együtt.Hinni kell.Tudom,nehéz és nekem könnyű mondani és tanácsot adni,de a hit,szeretet és a gyógyulni akarás néha csodákra képes.Én kérlek Téged,írjál néha nekem privátba is,hogy mi van veled,szívesen válaszolok.A gyógyuláshoz pedig sok erőt,akaratot és kitartást kívánok.Nagyon Boldog,kellemes ünnepeket.

Névtelen írta...

Szia!Kedves anyuka. Olvasva a leveled,csak bátorítani tudlak,higgy a gyógyulásodban.Mert a Te hited mindent legyőz,még a rákot is!De a legfontosabb,hogy ISTENBEN a Te teremtődben higgy,mert az Ő akaratából vagyunk mindnyájan.Lehet most ezek nem igazán hihetők számodra,de tudd ez működik mindenkinek az életében,mert ez ISTEN akarata.Aki segítségül hívja az Úr nevét az meg tartatik és meg szabadul még a rákból is!Az én életemben is az ISTEN-ben vetett hit segített.A férjem 38,évesen balesetet szenvedett és deréktól lefelé lebénult,csak tolókocsival tud közlekedni.Minket is a hitünk tart meg,és segít át minden nehézségen.Nagyon nehéz és gyötrelmes idők után megtértünk,és azóta az életünk minden területét átadtuk JÉZUSNAK! Ő a szabadítónk és gyógyítónk és mindenünk az életünk!Ne add fel,higgy!Köszönöm,hogy megoszthattam veled e pár sort.
Legyen áldott minden napod.Zsóka

itt is van segítség számodra!
http://egeszseges.dxn.hu/termekek

Unknown írta...

Szia!
Nagyon sok erőt kívánok neked a rád váró nehéz útra és kívánom, hogy mihamarabb légy jobban!!!
Sajnálatos, hogy az egészséggel ilyen könnyelműen bánnak sokan azok közül akik olyan helyzetben vannak hogy a segítségükre szorulunk! Amíg valaki nem kerül egy idegen országban ilyen helyzetben addig nem szembesül azzal a hihetetlen ténnyel, hogy a magyar orvosok milyen jól képzettek, és hogy aprópénzért milyen alapos munkát végeznek...na persze van néhány kivétel!!!
Nem véletlen , hogy nagyon keresettek külföldön....
Itthon is vannak hibák bőven, de ezek leginkább vezetőink hibái, hogy az orvosokat nővéreket nem fizetik meg rendesen, pedig a "belüket "kidolgozzák , és alig keresnek többet mint a minimálbér...
sajnos nem tudom mi lehetne a megoldás nem szabad betegnek lenni, az nem jó .....senkinek!
sok sok erőt!!! talán ad némi erőt hogy sokan gondolunk rád, és szorítunk neked!