Nemszeretnélek zavarni csak a tanácsodat kérném egy számomra igen nehéz helyzetben! Alapvetően barátságos, segítőkész, jótanuló lány vagyok ma anyukám mégis bejelentette, hogy gyámság alá fog helyezni és költözzek el itthonról. Apukám még kiskoromba elvált tőlünk, így hozzá sem mehetek. Csak anyukámra számíthattam. Sose keresett, ha pedig véletlenül találkozok is vele, megkérdezi mizu? és a választ meg sem várva már megy a haverjaihoz... Azon gondolkozom vajon mit vétettem, hogy apum is itthagyott és most anyum is bejelentette ezt.. nem mondom, hogy kisangyal vagyok, de soha semmijen megbocsájthatatlan tettem nem volt ugy gondolom..Inkább az a fajta kicsit lázadó lány vagyok, aki nem igazán találja a helyét a viágban! Anyum állandóan azt vágja a fejemhez, hogy ő nemtudhatja mit csinálok a kollégiumban, bejárok-e egyáltalán iskolába... szerintem ez az egész alapvetően bizalom kérdése lenne és nem tudom mivel érdemeltem ki, hogy elveszítsem a bizalmát, hiszen nem volt még semmilyen ügyem a suliban... mit tehetnék ilyen helyzetben? Kérlek segíts, ugy érzem mindenki elhagyott.. Talán nem is kellek ezen a világon senkinek? :S
Üdvözlettel,
Führinger Balázs válasza:
Szia...
Nagyon sajnálom azt, ami Veled történt/történik... Hasonló, de még is kicsit más dolgon mentem keresztül anno én is.
16 évesen mentem el otthonról, s egy kollégiumba nőttem fel...
Az a helyzet, hogy szerintem Neked, semmiképpen nem azon kéne törnöd a kis fejedet, hogy mit tettél amiért ezt kezdeményezte anyukád! Többek között azért, mert egy gyerek akármit is tesz, az anyja szemében mindig az Ő kicsi lánya marad... (egy normális anya szemében...) Sajnos sok nem normális szülő létezik...
Egy anya a gyerekére nem tud haragudni, az akármit tesz... Múltkor néztem a híradót, amiben egy anya beszélt sírva... Az volt a lényeg, hogy a fia gyilkossá lett, de az anyja, akkor is azt mondta, hogy ő akkor is az én fiam, s szeretem, s mellette állok...
Tehát akármit is tettél tini fejjel, nem jogosítja fel anyukádat arra, hogy ilyet tegyen, de még arra sem, hogy ilyennel fenyegessen meg...
Nagyon nem szép dolog! Az én anyám is 8 éves koromba evvel fenyegetett! Hogy bead intézetbe! Volt, hogy egy kiadós versé után neki kellett állnom össze pakolni a ruháimat egy zacskóba, hogy utána visz az intézetbe...
Ez az egyik leggusztustalanabb dolog, mivel zsarolhatja egy szülő a gyerekét...
Hogy mit tegyél most?
Hát, mivel érzem, hogy Te szereted anyukádat, s ez nagyon bánt Téged, egyik hétvégén ebéd közben, vagy az esti film nézése közben talán még jobb, mikor már nyugi van...
Menj oda hozzá, s próbáld meg beszélni vele ezt a dolgot! Hogy mondja el mi a baja Veled! De őszintén! Ne a körítést, meg a habisztit! Hanem a valódi okot! Mond el neki, hogy Te nagyon szereted őt, s bánt ez a dolog... És, hogy szeretnéd rendbe hozni ezt a kapcsolatot.
DE, ha nem lesz rá vevő, ne erőltesd! Tud, hogy nem akarja el mondani az igazat, s hazugságokkal akar majd valószínűleg megbántani, s leépíteni Téged...
A legfontosabb amit tehetsz, ha a beszélgetés negatív módon fejeződik be az, hogy felfogod, hogy felnőttél, s mostantól meg kell állj a saját lábadon! Ami nem lesz ám nehéz, hisz gyakorlatilag most is önálló vagy! Ezt már csak tudatosítanod kell magadba...
A legbutább dolog amit most tehetsz az, ha a bulikba fojtod a bánatodat. Drogba, alkoholba... Ha nem jársz suliba, és mindenre szarsz, mert anyukád így viselkedett!
A lényeg, hogy MOST kell meg komolyodnod!
Mert különben kisiklik az életed!
Elmondom mi lesz!
Mostantól, odafigyelsz a tanulásra, bejársz a suliba, NEM drogozol, s inni is csak mértékkel fogsz! Oda figyelsz a kiadásaidra, s keresel valami diák munkát hétvégére! Elintézed a kollégiumi nevelőddel, s az igazgatóval, hadd maradhassál bent hétvégén, s szünetekben is családi okok miatt!
.jpg)
És meg mutatod a világnak, hogy nem vagy szerencsétlen! És egyedül is megállsz a lábadon! Ha ez így fog történni, akkor nagyon sokan fel fognak Rád nézni, s nőni fog az önbecsülésed is! Amúgy rengeteg barátod, s láttam párod is van! Élvezd azok szeretetét, akiké adott, s ne kepesztess azokéért, akiké nem elérhető! Még ha vágysz is rá! Hagyd őket, s idővel majd ők fognak az ajtódon kopogtatni... De akkor már lehet késő lesz...
Drukkolok Neked azért, hogy sikerüljön a beszélgetés anyukáddal, de ha nem fog, akkor meg azért, hogy helyt állj az életbe! Ha segítség kell, ne szégyellj a barátaidhoz fordulni! Légy erős, ápolt, járj mindig tiszta ruhába, egyél rendesen, tanulj sokat, járj be suliba, s ne a bulik körül forogjon az életed! Fel a fejjel! ;) Az élet nem áll meg, a világ nem omlik össze! Csak Neked a felnőtté válás 2-3 évvel korábban kezdődik! Nem olyan nagy para ez! ;)
Okos legyél, mert hülyéből van sok! ;)
Én bízok Benned, és a képességeidben! ;)
Sok puszi........
Ha itt jártál, kérlek nyomj egy TETSZIKET Te is!Ha a fotód ott van legelöl, akkor ezt már megtetted egy korábbi cikkemnél! ;-) -->
Führinger Balázs -F-
1 megjegyzés:
Megjegyzés küldése