Véleményem az abortuszról... /Részlet az etika dolgozatomból/

Az előzőekben az abortusz jogi folyamatát boncolgattam, most pedig a saját véleményemet szeretném kifejteni a témával kapcsolatban…
Ide kattintva elolvashatod az abortusz jogi folyamatáról szóló cikkemet...
Ami elég határozott lesz..
Először is tisztázzuk rólam, hogy nem vagyok semmilyen egyháznak, gyülekezetnek a tagja. Tehát az álláspontomnak nincs köze egyik ilyen közösség nézetéhez sem! Evvel a mondatommal talán már előre sejtetem is azt, amit mondani fogok…

Hála Istennek, (Mert amúgy Istenben hiszek, csak az egyházakban nem!) nekem még egyik párom sem esett teherbe, így nem mondható teljesen őszintének, vagy valósnak az álláspontom, hisz akármit is érzek most lehet, egy olyan élethelyzet mást hozna ki belőlem…

Gondolok itt arra például, mi lenne, ha a páromat megerőszakolnák, s teherbe esne…
Ez a gondolat, már csak avval, hogy át futott az agyamon, megingatta a pár mondattal ezelőtti kijelentésemet, miben azt állítottam, hogy elég határozott lesz a véleményem…
Meg is inogtam….
Mert ha nem rólam lenne szó, s egy nő / lány odaállítana hozzám, hogy nemi erőszak áldozata lett, s ezért szeretné megszakítani a terhességét, hát a válaszom az lenne, hogy én értem, hogy ez mekkora fájdalom neki, de valójában lényegtelen, hogy fogant a pici, az akkor is az Ő vére, az Ő gyermeke, csak még mini változatban!...

És mi a nemi erőszaknál még súlyosabb bűncselekmény?!
Hát a gyilkosság!
S annak is mely formája a legelítélendőbb, s legszörnyűbb?!
Hát a gyermekgyilkosság!…
Arra biztatnám, hogy szülje meg, s miután a kezében tartotta, s akkor is úgy érzi, hogy nem bír ránézni, (ami tegyük hozzá érthető lenne) akkor hagyja ott a kórházba, s ők majd állami nevelésbe adják, ami ma már sokszor jobb körülményeket tud biztosítani, s több szeretetet, s lehetőséget, mint a magyar családok jelentős százaléka.
Azt mondanám a nőnek, hogy azért mert erőszakos cselekmény áldozata lett, ne váljék gyilkossá!
Mert hát ne is szépítsük itt a dolgokat! Ez gyilkosság és kész! Nem kell itt játszani a számokkal, ennyi hetes, annyi hónapos, itt eddig engedélyezi a törvény ott addig, stb… Nem mindegy?! Ezek a számok csak saját nyugtatásunkra vannak. Tök mindegy, hogy valakit 70, 30, 20 évesen, vagy 8 hónaposan, vagy 8 hetesen ölünk meg! Nem?!
Az él! Akkor is, ha nem tud még beszélni, vagy táncolni, vagy ilyesmi! Ha nem ölnénk meg, akkor rövid időn belül tudna!
És akkor ezt azt hiszem túl is tárgyaltam!
Akármilyen indok, ok (természetesen az orvosi okot nem ide sorolva) van fel állítva, a gyilkosság semmilyen körülmény között nem lehetne törvényileg engedélyezni! Főleg ilyen abszurd indokkal, mint például: „Nincs arra pénzünk, hogy felneveljük…”
„Még nem vagyunk/vagyok elég érett hozzá…”
„Még bulizni, élni akarok…”
„Mi nem akartuk ezt a gyereket, csak becsúszott, elfelejtettünk védekezni…”
Én szedtem a gyógyszert, még is terhes lettem, de…”
Ezek így olyan nevetséges indokok, érvek ahhoz, hogy engedélyezzünk egy gyilkosságot! Én nem tudok egy olyan nyomos érvet sem felhózni, mi feljogosítana akárkit is arra, hogy megfosszon egy kicsit az élethez való jogtól!
Bulizni akarsz még?! Éretlen vagy?! Nincs elég pénzed?! Stb…? !
Hát akkor gondolkozni kellett volna kicsit előbb!
Ha nem így tettél, akkor most viseld a tetted súlyának a következményét! És hord ki a magzatot, aztán szüld meg, s add meg neki a lehetőséget arra, hogy felnőjön, s a társadalom hasznos tagja legyen! Állami nevelésből is sok remek ember, költő, író, jogász kerül ki! Nem kell ahhoz családban felnőni, hogy valaki jó, vagy rossz ember legyen… Én sem családban nőttem fel, s amíg családban éltem azt sem nevezném pozitív hatásnak, s mégis vagyok, aki vagyok. Megéltem sok bánatot, de meg annyi örömet… Hogy jött volna anyám ahhoz, hogy valami hitvány indokra hivatkozva meg fosszon engem ezektől?!

Magyarország népessége egyre csökken! Nem jelentene terhet a számára, ha az abortuszra jelentkezők, inkább mégis megszülnék a gyermeküket, és felajánlanák az államnak felnevelésre…




Még két ok van, amiért azaz álláspontom, hogy ez egy gyilkosság!
Az egyik, hogy én nekem az eredeti szakmám ápoló, és az iskolában, az egyik órán megnéztük a néma sikoly című filmet…
Ezt sajnos a dolgozatba nem tudom mellékelni, de a dolgozatom internetes, nyilvános verziójában tanárnő is megnézheti, ha szeretné… (Ha érdekli, majd adja meg az emil címét s elküldöm a weblapom elérhetőségét.)
Ez egy tíz perces kis video, és érdemes megnézni! Nem írok róla semmit, a film magáért beszél…



A film megnézése előtt, anno bevallom én is támogattam az abortuszt. Ennek már sok éve… Azóta ellenzem.

A másik ok az, hogy több lány ismerősöm van, ki abortuszt élt át. Rengeteget beszélgettem velük… Voltak olyanok, kiket elkísértem a kórházba is. Volt, aki tőlem kért rá kölcsön pénzt. Igaz, csak utána tudtam meg mire kellett neki…
Egyiket sem próbáltam lebeszélni róla, de elmondtam a véleményemet az üggyel kapcsolatban, s mindnek felvázoltam, hogy tudna megbirkózni a rá váró nehézségekkel, ha megszülné…
Végül mindegyik a „könnyebb” utat válaszozta.
(Nem ítéltem el őket… Kitudja, ha én lány lennék, hogyan döntenék… Kívül állóként okoskodni könnyű…)
A kórházban jöttek rá, hogy ez talán még sem a könnyebbik út. Akkor, mikor a tágítót, felhelyezték a vaginájukba…
Ezeknek a lányoknak a 80%-a összeomlott a műtét után. 60%-ka maradandó lelki sebeket szenvedet, és sokuk még szakember segítségével sem bírta kiheverni évek múltán sem tettének a következményét…
És sajnos volt olyan is, kit a jó Isten avval büntetett, hogy többet nem lehet gyermeke, a beavatkozáson szerzett méhen belüli sérülések, s fertőzések miatt…



Ezek miatt ellenzem, s törvényben tiltanám meg az abortuszt! Nagyobb hangsúlyt helyeznék a prevencióra, de ha már meg volt a „baj”, akkor kötelező lenne megszülni a gyermeket, és ha nem szeretné felnevelni, akkor létre kéne hozni több, színvonalas állami otthont, ahol felnőhetnek, vagy több pénzt fordítani a nevelő családok támogatására!
Ahol megjegyezném, nagyon szigorúan ellenőrzött, s előirt környezetet kell teremteni az ott élő gyerekeknek!
A magyar gyerekek túlnyomó többsége, csak álmodhat olyan életfeltételekről, s lehetőségekről, mit ma már egy nevelő szülőknél, vagy az otthonokban felnőtt gyermekek élvezhetnek…

Írta: Führinger Balázs –F-

Légyszi, Nyomj egy Tetsziket, ha ott van a fotod legelöl, akkor ezt már egy korábbi cikkemnél megtetted! Köszi... ;)

21 megjegyzés:

Névtelen írta...

Őszinte leszek. Nekem nem tetszik. Nem tetszik, mert egy férfinak sokkal könnyebb erről írnia és kijelentenie, hogy törvénnyel kéne tiltani. Mit csináljon egy 14 éves lány? Hm?? Szüljön gyereket, aztán érettségizzen 20 évesen? Avval, evvel... nagyon csúnya stilisztikai hiba. Hagyd el ezeket és akkor egész jó lesz. Számomra ez egy hármaska lenne.

Névtelen írta...

Az elöttem szoloval egyet ertek, viszont a te erveiddel is egyetertek...
En mar at estem ezen, es igen nagyon fiatalon... mara mar lenne egy 15 eves gyermekem. A videot nem tudtam vegig nezni!De azert tanulsagos volt...

Névtelen írta...
Ezt a megjegyzést eltávolította a blog adminisztrátora.
Névtelen írta...

szia!

nem kellene erőltetni ezt a megmondom a frankót dolgot, oké? az a baj tudod, hogy egy 8 éves gyerek szellemi színvonalával, helyesírásával, mondatszerkesztésével és érvrendszerével rendelkezel, mégis azt hiszed, neked kell megmondani az abortuszról a nagy igazságot.
kibaszott nagy butaság azt írni, hogy "Állami nevelésből is sok remek ember, költő, író, jogász kerül ki!". látszik, hogy soha semmi közöd nem volt a magyarországi állami gondozáshoz, mégis okoskodsz. de kíváncsi vagyok, sorold csak a sok költőt, írót, jogászt, ha olyan kurva sokat tudsz.
túlmenve azon, hogy soha senki nem fogja megkérdezni a véleményedet ezzel kapcsolatban, ugyanis kurvára irreleváns, azért leírom hogy semennyire sincs igazad. szerinted hogy fog felnőni egy olyan gyerek, akit nem akartak, esetleg úgy fogant, hogy az anyját megerőszakolták? bazdmeg, biztos író, vagy jogász lesz belőle, nem? ha a millióból egy, akkor már sokat mondtam.
nem áltatom magam azzal, hogy a magyaron kívül beszélsz akármilyen nyelvet, de ajánlom hogy egy angol-magyar szótárral leülj, és megnézd a freakonomics című filmet, amiben úgy indokolják meg az abortusz szükségességét, hogy talán még te is felfogod. képzeld el, akármilyen hihetetlen, a nem kívánt - majd később jórészt elhanyagolt és szélnek eresztett - gyerekekből olyan nagy mértékben lesz bűnöző, hogy az abortusz legalizálásával szignifikánsan csökkent az erőszakos bűnelkövetések száma a fenti film által bemutatott példában.

gondolkozz, mielőtt megpróbálkozol az ilyesfajta véleménynyilvánítással. az angolt meg egyelőre felejts el, először a magyart gyakorold.

üdv.
Nice Anon.

Unknown írta...

Igazad van, a megoldás a gyilkolás... pfff... :-S

Névtelen írta...

Szia mindenkinek...

Egy pasi ugyan úgy át tudja érezni és gondolni ezt az egészet...

És szerintem...nem az abortuszt kellene elrettentésnek használni és mutogatni..hanem a megelőzésre koncentrálni,és rengetegszer az iskolákban MÁR elkezdeni a felvilágosítást a baj elkerülése miatt...és ott kicsit megmutatni azt előttük,hogy ha bekövetkezik az mivel járhat ha nem akar valaki még gyereket!Sokkal kevesebbe kerül az,//s..őt ezt ingyen is vállalhatnák szakemberek,önként,felkérés nélkül...// ha bemennek szakemberek az iskolába és beszélnek a MEGELŐZÉSRŐL.....mint az abortusz bemutatása elrettentőpéldának......mert az...elrettentő...de ne ide jussanak el az emberek...ez legyen a cél irány .....hogy oda ne jussanak el....
Vannak bizonyos esetek,IGEN, mikor tényleg erőszakból,VAGY BÁRMIBŐL KIFOLYÓLAG,MÉGIS nem kívánt gyermek fogan meg...de Ő, Ők, is megszülhetné/k.....és MÁSNAK ADHATNA ARRA ESÉLYT ,HA LE is MONDD A SAJÁT GYEREKÉRŐL , MÁS EMBEREKET BOLDOGGÁ TEHET.....OLYANOKAT AKIKNEK VALAMI OKNÁL FOGVA NEM LEHET EGYÁLTALÁN GYEREKE....
NA EZ A MÁSIK TÉMA...AZ ÖRÖKBEFOGADÁS.....EZT KELLENE HELYRETENNI MAGYARORSZÁGON....
DE NAGYON.....
OTT VAN SÜTŐ ENIKŐ.....
EGÉSZSÉGÜGYI okok miatt nem lehet gyermeke ,hosszú évek óta nem lehet,és rendes ember ,tanult ember ,jogi végzettséggel,jó anyagi körülményekkel.... és ha jól tudom 3év alatt nem sikerült saját magának örökbefogadást elérnie....valami gikszer mindig meggátolta ezt....és ma rengeteg gyereken segít...és ilyen ember...mit érezhet mikor sorra szinte naponta olvassa azokat a híreket is hogy saját anyjának,apjának nevezett valakik, szétverik dühükben a saját gyereküket akik párhónaposak....Ő,és az ilyen emberek,meg mindent megtennének csak lehetne saját gyerek,AKÁRHOGYAN BÁRHOGYAN!
CSAK LEHETNE!Olyan emberekhez kerülhetnének ilyen gyerekek is,ahol sírás helyett verést kap és vagy halált:(mert úgy végződik....az ilyen gyerek,a másiknál ugyan ezért a sírásokért SIMOGATÁST!
Ez a nem mindegy!!!!!!!!!

Névtelen írta...

Nekem részben tetszik az írásod,mert az abortusz gyilkosság,erre mostanában jöttem rá,sajnos én is átestem rajta asszony koromban,késő bánat!Előtte kell gondolkodni,mielőtt megtörténne a terhesség!A következménnyel senki sem számol.Sokan örülnének, ha lehetne gyerekük,míg mások megölik , köztük én is.Már sajnálom!Több felvilágosítás kellene a fiataloknak, és jobban oda kellene figyelni Rájuk!Nemcsak kulcsot a nyakukba, pénzt a zsebükbe,ezzel sokan letudják a gyereknevelést.Több felelősséget! Ennyi....Üdv. Zs.

Névtelen írta...

ÉN IS AZOKKAL ÉRTEK EGGYET AKAI AZT MONDJÁK NÉZZÜK EZT A DOLGOT NÖI SZEMMEL ...FÉRFIKÉNT VANNAK ÉRZÉSEID DE AZÉRT EZT EGY NŐ JOBBAN TUDJA ..SZERINTEM ...AMUGY 3 GYEREKEM VAN ÉS HA BECSUSSZANNA ..NEM TARTANÁM MEG ...AKKOR NEVEZHETSZ GYILKOSNAK!...INKÁBB VÉDEKEZEK.

Névtelen írta...

Az első hozzászólóval értek egyet!
A prevenció igen drága és egyik fogamzásgátló szer/módszer sem 100%-os.
Így negyvenen túl 2 felnőtt gyerekkel már én sem vállalnék még egy gyereket.
Ha becsúszna egy terhesség...
.... sajnos csak a "gyilkos" abortusz maradna.
Azzal is egyetértek, hogy férfi szemmel egészen más ez a kérdés.
Nem neki kell felfeküdnie a műtőasztalra, nem neki kell eltűrnie a megalázó pillantásokat, nem neki kell megbirkóznia a lelkiismeret-furdalással és nem neki kell átélnie a fizikai és lelki fájdalmat!

lamerlajosne írta...

Láttam a Néma sikoly összes videóját, pislantani is elfelejtettem,pedig 3 gyermekes anya vagyok. Megrázó, még annál is megrázóbb!Akinek nem tetszik gondolom még fiatal, még nem szült vagy éppen csak férfi!Nekik is lesz egyszer családjuk,nem fogják felvilágosítani? nagyon sok módja van a védekezésnek!Én személy szerint oktatófilmnek ajánlanám az iskolákban,de a szülő is megteheti!

lamerlajosne írta...

A hozzászólásokból kitűnik ,kiből lesz vagy lett felelős szülő!Mint ahogy írtam, három gyermeknek adtam életet, a második terhességem méhen kívüli volt,úgy sírtam,mint egy taknyos gyerek,miközben az én életemért küzdöttek az orvosok.A harmadik gyermekem véletlenül "becsúszott",eszembe nem jutott volna elvetetni.Vannak mesekönyvek,pl.Sehány éves kisleány ,amit már óvodás korban együtt olvasgattunk a gyermekeimmel,ugyanis nem feltétlenül iskolás,vagy tinikorban kell a gyermeket felvilágosítani.Kellő odafigyeléssel fokozatosan, a kornak megfelelő könyvekből felkészíteni a felnőtt korra. Leülni velük,és együtt megbeszélni az olvasottakat! Én is dolgozó anya voltam, mint bárki más. Legkisebb gyermekem nagycsoportos volt amikor férjem alkoholizmusa,agresszív viselkedése miatt elváltunk, tehát egyedülálló szülőként neveltem fel őket.Nem a videó,sem a tv, én foglalkoztam velük.Már bizton mondhatom felelősségteljes embereket neveltem,már van egy kicsi unokám.Büszke vagyok a gyermekeimre,akik imádnak ahogy én is őket.Fiam is lányaim is mindig mindent megbeszéltek velem, soha nem voltak egymás előtt titkaink. már mindegyik megházasodott,és biztos vagyok benne, mindegyik az abortusz ellen van, ahogy én is!!!

Névtelen írta...

Jaj..ez a nem érezheti át a fájdalmat a férfi...brühühü...a nőgyógyászok többsége férfi, vajon miért? Mert a nők többsége nem képes arra, hogy egy magzatot kivegyen és megöljön ezzel. Lehet, hogy Balázs nem egy Petőfi, de szerintem ti ócsárló banda még fele annyit sem tettetek azért, hogy jobb legyen egy kicsit a világunk, mint ő.
Nem értek egyet az abortusszal, de a mai világban az aktus után (akár erőszakos, akár nem) 72 órán belül beszedhető egy gyógyszer, ami megszakítja a terhességet. Nem kell kikaparni a nőt, nincs sírás, dráma. Ezt miért nem írja senki? Ám itt jön a prevenció...ha tudna erről mindenki, nem lenne ennyi abortusz. Nekem a "jaj, most nem jön jókor a gyerek, elvetetem" miatt van olyan sok munkám. Pl sok fejlődési rendellenességgel született gyermekek előéletében ott van, hogy anyuci 2-3-4 abortusz után végre megtartott egyet.
Sajnos nem ilyen egyszerű ez az egész: prevenció, orvos társadalom, pénz, örökbefogadás, bürokrácia......stb. De kezdetnek ez a film is elég lenne, mert számomra elég megrázó volt. Van már egy kisfiam és meggyepálnám azt,aki erre képes a saját magzatával.

Dekia írta...

Annyi elrontott élet van a nem kívánt Új Élet miatt! De annyi!!! Szegény Új Élet akaratán kívül (optimális esetben) kapásból hét ember életét teszi tönkre: a sajátját, a szüleiét, és a szüleinek segíteni akaró nagyszüleiét. Jó dolog gallyra vágni egy egész családot?
Én dolgoztam állami gondozottakkal foglalkozó intézményben - kábítószer-használó gyerekek voltak ott. Ne kívánjon senki senkinek olyan életet! Van olyan fogalom, hogy "az emberi méltósághoz való jog". Emberhez méltatlan életet éltek, élnek ezek a srácok. Ezért szülessen meg, hogy teljesen elferdüljön a gondolkodása a kábítószertől, és hogy csak a szerhez jutás legyen az egyetlen életcélja? Mert ott ezeknek a gyerekeknek csak ez van. Egyetlen alkalommal volt csak egyetlen napig hajtógázas légfrissítő a wc-ben. Elvitték, kiszívták belőle azt a PB-gázt, amivel főzünk!!!!!!!!! Ezért szülessen meg?!

NEVELÉS MINDENEK ELŐTT, PREVENCIÓ MINDENEK FELETT!

Korábban többen írták, hogy egy férfinak könnyebb erről írni, és határozatot hozni. Igen, kibicnek semmi sem drága.

Azt azért megkérdezném a közvetlen előttem szólótól, hogy az esemény utáni tabletta beszedése nem ugyanannak az életnek az elvétele? Az mennyivel különb, mint a későbbi megoldások?

Névtelen írta...

Sziasztok. Elég sok hozzászólás érkezett a témára:) ez tetszik. viszont a videok azok nem. Milyen kijelentés az hogy azért ir valaki ilyeneket mert férfi? Én is az vagyok, 26 éves, és sajnos atéltem. Az exem a tudtom nélkül tette ezt meg . amikor lattam a másik videót, ( http://www.youtube.com/watch?v=8pCgwewTZKA ) még el is sírtam magam, nem tudtam könnyek nélkül végignézni.

A másik. mit tegyen egy 13 14 éves lány? Védekezzen! Hol vannak a szülők? Nem világositották fel?
Sok tizenéves csaj elmegy bulizni leissza magát, és.... Gondolkozni kellene ..

Névtelen írta...

Szia Balázs!

Minden szép és jó amit leírsz az abortuszról.Valamilyen szinten egyetértek vele.Leszögezem, hogy én is abortusz ellenes vagyok.Viszont vannak kivételes esetek.Írod, hogy mi van akkor ha megerőszakolnak valakit és teherbe esik. Én mint nő úgy gondolom, hogy egy kezemen megtudnám számolni,hogy hányan hordanák ki ilyen esetben a terhességüket.Úgy érzem lelkileg nem menne a dolog. A másik az abortusz témában amiről nem esett szó,-mi van ha valaki megtudja a terhességi vizsgálat eredményeiből, hogy beteg,torz magzatot hord a szíve alatt.Én mint nő és gyermekes anyuka úgy gondolom, hogy jobb ilyen esetben a terhességet megszakítani.A Te elveidet is megértem,de ezeket az eseteket figyelembe kell venni.Mindenek előtt pedig a prevenció, megelőzés a legfontosabb....Véleményem szerint ezt a témát több oldalról, nagyon sokáig lehetne boncolgatni.

Névtelen írta...

Hát én egyáltalán nem értek veled egyet. Vegyük példának, ha megerőszakolták a nőt, azért hordja ki, hogy ne legyen gyilkos? Ezek az emberek nem béranyák, hanem áldozatok. A gyermekvárást pedig áldott állapotnak is nevezzük. Hol itt az áldás? Itt csak erőszak van. Tönkre tennénk az anya és a gyermek életét is. Arról nem beszélve az anyai ölelést, szeretet semmilyen állami intézet nem tudja pótolni. De ha nem ezért nem szeretné kihordani, csak mert még nagyon fiatal, vagy anyagilag nem áll úgy, de lehet bármi indok, akkor sem tartom helyesnek az abortusz megtiltását. Miért kell mindig a nőt büntetni? Hol van a férfiak felelőssége? Ha kapcsolatot teremt egy lánnyal, nem csak az éjszaka örömeit kellene élvezni, hanem az eredmény gyümölcsét is. Ebben az esetben lehetne a megoldás, hogy férfibe tegyék át a magzatot és hordja ki ő:)De szerintem az a legjobb megoldás, ha már baleset történt, minden megoldásnak a jó és rossz oldalát el kell mondani, és utána hagyják szabadon választani a nőt, hogy a sok rossz közül melyiket akarja. Szerintem ha már kicsi kortól kezdve, mind a szülők, mind a tanárok, folyamatosan, koruknak megfelelően világosítanák fel a lányokat és fiúkat, és persze a TV-ben több olyan filmet adnának, ami nem kimondottan a szexről szól, talán csökkenne az abortuszok száma.

Névtelen írta...

Szia!
Könnyü azt mondani, hogy ne legyen több abortusz. Az elsö gyermekemet èn is megtartottam ès elitèltem az abortuszt. Megnéztem a Nèma sikolyt ès gyüllöltem azokat akik abortuszra jàrtak. 9hònapos volt a kisfiam, amikor òvszer mellett teherbe estem. Apuka lelèpet. Megjegyzem kisfiam apukàja sincs velünk, nem èrdekli a gyermek. Hàt muszàly volt abortuszra mennem. Most azt mondod, hogy könnyebb ùt, pedig nem az!!! Ennèl nehezebb nincs. De egyedül kèt gyerekkel a nagyvilàgba 18 èvesen, nem biztos, hogy jò döntès lett volna. Ha az elvetettet baba apukàja velem maradt volna, minden szò nèlkül megtartottam volna. Ès tudod, ha megszültem volna ès meglàttom, a kezembe tartom, màr nem tudtam volna örökbe addni.

Névtelen írta...

Megfogott a cikked! Anno mentőztem. Nem az OMSZ-nál, hanem egy speciális csapatban. Tudom, hogy a halál sosem szép. Aki az ellenkezőjét állítja... nos menjen mentőzni, és nézzen a szemébe egy haldoklónak... Az utolsó pillantását soha nem fogja elfelejteni. Azt a reménykedő, vagy éppen mindent feladó pillantást.Paradox módon nem mentősként láttam ilyet, néhányat. Nem voltam olyan sokáig ott, hogy belefussak egy ilyenbe. Ez civilként "adatott meg". Szóval nincsen szép halál. A gyermeké ,eg különösen nem az! Egy magzaté? Ő nem tud védekezni. Megpróbálja, de nem Ő győz... Ha lehet, az még szörnyűbb!

Névtelen írta...

Üdv Mindenkinek!

Végigolvasgattam a véleményeket, volt amivel egyetértek, s volt amivel nem.
Huszonéves nőként sokszor elgondolkodtam már azon, hogy én megtenném-e. Elviekben ellenzem. Láttam ezt a filmet(s másokat is), de már előtte se szimpatizáltam az abortusz tényével. De ha ott lennék, bevállalnám-e hogy egyetem mellett egy friss kapcsolatban felneveljek egy életet, kész vagyok-e erre a feladatra, nem beszélve arról, hogy a környezet optimális-e erre? Másnak nem adnám, ha már megszülöm, az biztos. És valószínűnek tartom, hogy belevágnék, mert szerencsés családban élek, biztos lenne aki támogasson, de tudom, hogy megrettennék, és elgondolkodnék azon a bizonyos "könnyű úton". Ez az én privát gondolatom.
Egy barátnőm még gimnáziumban többéves párkapcsolattal döntött amellett, hogy nem tartja meg a babájukat. Szeretett volna még továbbtanulni, és félt, hogy így nem menne, és hogy a körülmények sem megfelelőek. Érzelmileg sem volt még kész. De hónapokig beszélgettünk erről éjszakánként(kollégisták voltunk), elég erős érzelmi krízist élt át. Megmutatta az ultrahang-felvételt is, bejelölve az iciri-piciri pontot. Ő is végigbőgte a beavatkozást. Szerintem még ma sem mászott ki ebből teljesen, csak képes kezelni.
Azt nem tudom, hogy a párja mit élt át(szerencsések, még mindig boldogok egymás mellett, pedig azóta eltelt pár év), de azt hiszem, egy férfinak is vannak érzelmei. Nyílván másképp látja ezeket a dolgokat, de ettől még átláthatja a világot. És nem mellékesen egy terhesség megvalósulásához ők adják az alapanyag 50%-át. Szóval nem árt, ha van rálátásuk és felelős gondolkodásuk a témára.
És végül kedves Bíráló(k)! Először is, tudom, hogy kis csipa vagyok én ahhoz, hogy "megmondjam a frankót", de ha már beszólsz valakinek, akkor azt szalonképes nyelvi szinten és higgadt fejjel tedd. Szerintem sokkal hatásosabb, és nem tűnsz tőle fahasábnak. Másodszor, a többség arról beszél, hogy "mit tegyen az a 14 éves,..." Kérdem én: egy 14 éves miért él már rendszeres nemi életet? Tudom, hogy ez trendi, meg menő, de azért mégiscsak álljon már meg a világ! Én is csak azt tudom mondani, amit már előttem is páran, hogy talán fel kéne világosítani a gyerekeket. Egyrészt az iskolákban, de nem úgy, ahogy manapság, hogy hetedikben vagy nyolcadikban a tanár, vagy egy idegen elmondja szárazon a tényeket meg az okosságokat, és a srácok 90%-a nem figyel(unja vagy zavarban van, pláne ha még egy óvszer és egy banán is előkerül), hanem már korábban(nem egy lányt ismerek, aki már negyedikben menstruált), másrészt a szülőnek sem ártana mesélni arról a gyerekének, hogy az az érdekes valami a lába között nem csak pisilésre való. Lehet ezt úgy, hogy ne legyen ciki. És lám, a prevenció máris nem kerül súlyos milliókba. Az idősebbeknél meg létezik a védekezés millió két módja, amik közül egyik sem 100%-os, de lehet kombinálni, lehet kicsit számolni is, és lehet felelősségteljesen megélni a szerelmet. Egyszerűen felfogás kérdése az egész. De azt hiszem, ez az ország még mindig éretlen az ilyen szintű gondolkodásra kicsit(bár néha érezhető egy kis fejlődés).
A megerőszakolt nők témájához nem tudok érdemben hozzászólni, nem tudom én hogy reagálnék, sem azt, hogy mi játszódhat le ilyenkor valójában egy nő lelkében. De szem előtt kell tartani, hogy létezik az örökbefogadás, és tényleg sok szülő vár gyerekre(és igen, itt lép képbe a már említett nem működő bürokrácia).
A fogyatékossággal születő gyerekekről annyit, hogy gyógypedagógusként tudom, hogy nem mindig lehet tudni, miből lesz a cserebogár. Azaz megfelelő fejlesztéssel és odafigyeléssel minden gyereknek lehet boldogságot nyújtani, és tud azt adni(még a súlyosak is). De tudom, hogy nem könnyű feldolgozni egy ilyen traumát. Mégis bátornak kéne lenni és erősnek. Nem csak ebben az esetben, a "becsúszott" terhességeknél is. És mindenekelőtt kifejleszteni a felelősségteljes gondolkodás képességét, ami nem csak a nők dolga. Hát azt hiszem dióhéjban. Ha valakinek nem inge, ne vegye magára.

Névtelen írta...

Üdv Mindenkinek!

Végigolvasgattam a véleményeket, volt amivel egyetértek, s volt amivel nem.
Huszonéves nőként sokszor elgondolkodtam már azon, hogy én megtenném-e. Elviekben ellenzem. Láttam ezt a filmet(s másokat is), de már előtte se szimpatizáltam az abortusz tényével. De ha ott lennék, bevállalnám-e hogy egyetem mellett egy friss kapcsolatban felneveljek egy életet, kész vagyok-e erre a feladatra, nem beszélve arról, hogy a környezet optimális-e erre? Másnak nem adnám, ha már megszülöm, az biztos. És valószínűnek tartom, hogy belevágnék, mert szerencsés családban élek, biztos lenne aki támogasson, de tudom, hogy megrettennék, és elgondolkodnék azon a bizonyos "könnyű úton". Ez az én privát gondolatom.
Egy barátnőm még gimnáziumban többéves párkapcsolattal döntött amellett, hogy nem tartja meg a babájukat. Szeretett volna még továbbtanulni, és félt, hogy így nem menne, és hogy a körülmények sem megfelelőek. Érzelmileg sem volt még kész. De hónapokig beszélgettünk erről éjszakánként(kollégisták voltunk), elég erős érzelmi krízist élt át. Megmutatta az ultrahang-felvételt is, bejelölve az iciri-piciri pontot. Ő is végigbőgte a beavatkozást. Szerintem még ma sem mászott ki ebből teljesen, csak képes kezelni.
Azt nem tudom, hogy a párja mit élt át(szerencsések, még mindig boldogok egymás mellett, pedig azóta eltelt pár év), de azt hiszem, egy férfinak is vannak érzelmei. Nyílván másképp látja ezeket a dolgokat, de ettől még átláthatja a világot. És nem mellékesen egy terhesség megvalósulásához ők adják az alapanyag 50%-át. Szóval nem árt, ha van rálátásuk és felelős gondolkodásuk a témára.
És végül kedves Bíráló(k)! Először is, tudom, hogy kis csipa vagyok én ahhoz, hogy "megmondjam a frankót", de ha már beszólsz valakinek, akkor azt szalonképes nyelvi szinten és higgadt fejjel tedd. Szerintem sokkal hatásosabb, és nem tűnsz tőle fahasábnak. Másodszor, a többség arról beszél, hogy "mit tegyen az a 14 éves,..." Kérdem én: egy 14 éves miért él már rendszeres nemi életet? Tudom, hogy ez trendi, meg menő, de azért mégiscsak álljon már meg a világ! Én is csak azt tudom mondani, amit már előttem is páran, hogy talán fel kéne világosítani a gyerekeket. Egyrészt az iskolákban, de nem úgy, ahogy manapság, hogy hetedikben vagy nyolcadikban a tanár, vagy egy idegen elmondja szárazon a tényeket meg az okosságokat, és a srácok 90%-a nem figyel(unja vagy zavarban van, pláne ha még egy óvszer és egy banán is előkerül), hanem már korábban(nem egy lányt ismerek, aki már negyedikben menstruált), másrészt a szülőnek sem ártana mesélni arról a gyerekének, hogy az az érdekes valami a lába között nem csak pisilésre való. Lehet ezt úgy, hogy ne legyen ciki. És lám, a prevenció máris nem kerül súlyos milliókba. Az idősebbeknél meg létezik a védekezés millió két módja, amik közül egyik sem 100%-os, de lehet kombinálni, lehet kicsit számolni is, és lehet felelősségteljesen megélni a szerelmet. Egyszerűen felfogás kérdése az egész. De azt hiszem, ez az ország még mindig éretlen az ilyen szintű gondolkodásra kicsit(bár néha érezhető egy kis fejlődés).
A megerőszakolt nők témájához nem tudok érdemben hozzászólni, nem tudom én hogy reagálnék, sem azt, hogy mi játszódhat le ilyenkor valójában egy nő lelkében. De szem előtt kell tartani, hogy létezik az örökbefogadás, és tényleg sok szülő vár gyerekre(és igen, itt lép képbe a már említett nem működő bürokrácia).
A fogyatékossággal születő gyerekekről annyit, hogy gyógypedagógusként tudom, hogy nem mindig lehet tudni, miből lesz a cserebogár. Azaz megfelelő fejlesztéssel és odafigyeléssel minden gyereknek lehet boldogságot nyújtani, és tud azt adni(még a súlyosak is). De tudom, hogy nem könnyű feldolgozni egy ilyen traumát. Mégis bátornak kéne lenni és erősnek. Nem csak ebben az esetben, a "becsúszott" terhességeknél is. És mindenekelőtt kifejleszteni a felelősségteljes gondolkodás képességét, ami nem csak a nők dolga. Hát azt hiszem dióhéjban. Ha valakinek nem inge, ne vegye magára.

Névtelen írta...

Szia, én egy 39 éves nővagyok, két gyermek édesanyja. Két terhesség-két szülés, ahogy az orvosok mondanák. Mindig is elleneztem az abortuszt, soha nem értettem vele egyet,de soha NEM TILTANÁM meg. EGy nő azt mondják két dologért hajlandó bármit megtenni, azért hogy legyen gyermeke és azért hogy NE! Azt gondolom egy férfi soha még csak elképzelni, felfogni sem tudja, milyen érzés az amikor egy iyen kis életet hordoz/hordozhat a testében. Egy aprócska kis szív dobog a szívünk alatt, érezzük ahogy először megmozdul, szinte felfoghatatlan csoda érezni amint létrejön, alakul, fejlődik bennünk egy új élet. A mi vérünkből, a mi testünkből fejlődik, s ahogy "Várnai Zseni" írta: "amikor még piciny voltál, olyan nagyon enyém voltál, engem ettél, engem ittál". Egy beteljesült álom, amikor valaki megfelelő körülmények között vágyik rá, azonban amikor nem kívánt terhesség, akkor az maga a POKOL lehet. Előre elnézést a példáért, de Te hoztad fel, ezért megvilágítom egy másik oldalról is: ha egy erőszaktevő (legszélsőségesebb példa) gyermekét hordozza valaki, akkor érezheti úgy is, hogy egy élősködő, egy parazita van a testében, amit/akit lehet, hogy nem akar táplálni, neleni ott legbelül. Akkor és ott döntést kell hoznia, súlyos döntést, amit nem hoz meg helyette senki, és egyedül neki kell majd egy életen át - vagy akár azon túl - viselnie a következményeit, de ez az Ő döntése lesz. Amíg bennünk van, addig ez annyira intim dolog, hogy nem, hogy egy férfinak, de senki másnak a földön nem engedünk beleszólást. EGy férfi ennek a lényegét soha nem fogja felfogni. lehetnek róla gondolatid, prekoncepcióid, de érteni soha nem fogod!