Führer táncra perdül, s énekre fakad! Xd hehe :)

oszdmeg
|

Sziasztok! : )

Ma két videoklipemet mutatom be Nektek! : )

Az egyikben táncra perdülök! Xd : )))

Imádok táncolni! Gyerekkoromban, sokszor csak abban a pár órában érezhettem magamat Boldognak, mikor egy discoban, éjszaka táncolhattam, s szabadon szárnyalhatott a lelkem! : )

Ma már sokkal jobb az életem, de a tánc imádata megmaradt! Nem kell feltétlenül discoba legyek, itthon is szeretem magam néha kikapcsolni, vagy felfrissűlni egy kis tánccal, valami nagyon kemény zenére!



A zene a legfontosabb! Vannak számok, mikre nem lehet megállni azt, hogy ne kezdjen el az ember mozogni! Ez is ilyen! Köszönet érte Lukinak, hogy elküldte a linkjét! Nem tudom abba hagyni a hallgatását! Ha van valakinek ilyen link még a tarsolyában, az küldje! Vevő vagyok rá! ;-)

A másik videóm, az csak egyelőre próbálkozás! Gyerekkoromban énekeltem utoljára! Akkor utáltam, de most ki szeretném magamat próbálni ebben is!
A szöveget én írtam, ki olvassa a verseimet, már ismeri iwiw-röl, Facebookról, vagy myvipröl!

Hogy miért pont ezt a versemet választottam első szárnypróbálgatásomul?

Hát… Ez úgy volt, hogy a terv már egy ideje benne van a fejemben, hogy elő kellene adnom ilyen formában is, valamelyik versemet… Aztán valamelyik nap leültem a gép elé, s elkezdtem nézegetni, lapozgatni az írásaimat…
Itt egy kicsit elkanyarodok a sztoriban, de csak mert lényeges! : )
Pár napja, egy lány mosolya megfogott a városban…
De nagyon… : )
És mivel ez a vers, egy mosoly erejéről szól, hát mikor elolvastam, egyből tudtam, hogy evvel szeretnék valamit kezdeni…
Tehát nem keresgéltem sokat! Így kb. ez volt a mappában a második! : )

Tudom, nem sikerült valami jól, s zenei alap sincsen még hozzá, aminek az a magyarázata, hogy technikai körülményeim nem voltak adottak hozzá, de egy tehetséges Dj. Barátom már dolgozik rajta, ki most készül egy kis stúdiót berendezni, mi alkalmasabb lesz egy profibb munka elkészítéséhez is, esetleg!
Majd erről a barátomról később szót ejtek, már csak azért is, mert egy internetes rádiót készülnek létre hozni, mit nagyon jó ötletnek tartok, s már biztosítottam róla, hogy bármiben segítem őket, ha tudom! ;-) Reméljük minden a tervek szerint alakul majd! ;-)

Na, szóval ez a video… Hát nem lett profi munka, s kaptam érte meleget, s hideget is, meg hogy miért röhögettem ki magamat…

Igazából, aki megnézte eddig, annak mindnek mosolyt tudtam csalni az arcára, s a mai stresszes, rohanó, szürke hétköznapokban, ha meg tudom nevetetni, vagy mosolyogtatni az embereket, hát szerintem az elég nagy szó, s akkor a célomat el is értem! : )

Hisz természetesen, nem az volt a célom evvel a videóval, hogy én legyek az internet sztárja! : ) Én is mindig nevettem, mikor végig néztem, ezért töltöttem fel! : )

Amúgy a szöveg, s a ritmus nekem így tetszik, s ha lenne alatta egy jó alap, na meg a legfőbb, hogy ha nem én énekelném, Xd : -D Még lehet, tetszene is az embereknek! : )

Majd talán csiszolódik a hangom, ha nem, akkor sem fakadok sírva, mert legalább megpróbáltam, s ha a próbálgatásaim közben, még fel is vidítom néhány ismerőmet, az külön öröm lesz számomra! Meg hát senki nem sztárként született, mindenki el kezdte valahonnan! : )

Amúgy, azért rengeteg pozitív szót is kaptam! : ) Persze nem a hangomat dicsérte egyik sem! Xd : -) De mindnek örültem!

Ha egyébként van építő jellegű kritikátok, azt szívesen meghallgatom, elolvasom, stb…
Mindenki véleménye érdekel, hisz abból tanul az ember! : )

Na, hát akkor nevessünk együtt a nagy ének tudományomon, de közben azért figyeljetek a szövegre! Az ugye, azért annyira nem rossz?! Lehet, csak én vagyok elfogult, de nekem bejön! ;-)



Na, elbúcsúzom! Hétvégére, természetesen jön, Mr. X történetéből egy újabb rész! ;-)

Vigyázzatok magatokra a héten, s ha szomorúak vagytok, akkor csak nézzétek meg ezt az éneklős videómat! : ) Ha nem segít, s nem tud meg mosolyogtatni, akkor, ott már nagy baj van! Ebben az esetben szóljatok, s elő adóm Nektek élőben! Xd : ) Tuti, hogy akkor nem bírjátok ki nevetés nélkül! Xd : )

Sziasztok…

-Führer-

oszdmeg
|

Apám emlékére... R.I.P.

oszdmeg
|

R.I.P. Apu…

Sziasztok!

Ma Édesapám halálának 19. évfordulója miatt, s mert most volt a névnapja, a születésnapja pedig pár hét múlva lesz, na meg, mert ez így most jött…
Szóval ma a Róla, a gyerekkoromról, s a családomról fogok írni pár mondatot…

Apám életében, én késői gyerek voltam. 1944. április 7.-én született. Én pedig 1984. január 17. láttam meg a napvilágot. Ma, ha élne, már 66 éves lenne…
Törökbálinton született, s Pesten élte le az életét. Budakeszin, egy kórházban volt műtős. Ebbe a kórházba halt meg, 1991 év elején.
Rákos volt. Nem emlékszem hol alakult ki nála először, de áttétes lett, s a végén az egész testében fellelhető volt már! Több műtéten esett át. Amire emlékszem az, hogy a fejét, s a torkát is műtötték… Még pici voltam.

Hogy vannak e emlékeim Róla?
Hát nem sok, de nem azért mert már 19 éve volt, hogy elhunyt, hisz higgyétek el, a 4-5 évesen át élt emlékeim oly tiszták, mintha tegnap történtek volna…
Azért van kevés emlékem, mert utált otthon lenni! Amit meg is értek, mert ha tehettem volna, én is leléptem volna…
Amit kb.10 éves koromban végül meg is tettem…

Hogy miért utált otthon lenni?
Hát, mert volt, meg még van is, egy gusztustalan anyám, kit hála Istennek évek óta nem láttam már!

Akik normális családba nőttek fel, erre a mondatomra egyből felkapják a fejüket, s szörnyülködnek, hogy mondhatok ilyet?! Hisz az anyám!
Nos, szerintem nem azaz anya, ki a világra hozza a gyermeket, hanem aki úgy viselkedik! Áldozatot hoz érte, szereti, neveli…
Nem megalázza, nap, mint nap agyon veri, éhezteti, s folyamatos lelki terrorban tartja…
Hát, így szerintem erről ennyi elég is, hisz nem akarom, hogy róla szóljon ez a bejegyzés…
Még talán annyit, csak hogy érthető legyen, apám miért költözött inkább be a kórháznak, az egyik alapsori szobájába…
Itt egy példa:
Mikor már súlyos beteg volt, anyám azt vágta a fejéhez, hogy:
„Azt mond meg, mikor döglesz már meg?!”

Hát akkor gondolhatjátok miket pofázott neki, mikor még egészséges volt… :-S

Nem, hogy mellette lett volna a bajban!
Ápolta volna, mert nővér volt a szakmája, s mivel kicsik voltunk az öcsémmel, így otthon volt velünk! Tehát ideje, s tudása lett volna ahhoz, hogy segítsen neki! Csak lelke nem volt hozzá…

Ha Ö nem kerül a pokolra, akkor senki… :-S

Hogy milyen ember volt az apám?
Szolid. Sosem hallottam kiabálni… Mikor hazalátogatott, mindig játszott velem, s az öcsémmel, ki 1,5 évvel fiatalabb nálam! A videóban, mit a fényképekből vágtam össze, Ö látható némelyik fotón…

Öcsémmel amúgy rosszban vagyunk, s nem tartjuk a kapcsolatot évek óta… De ezt most hagyjuk, hogy miért… Ne ide illő téma…

Szóval játszott velünk apu… Meg mikor anyám bántani akart, oda rohantam hozzá, az ölébe vett, s megvédett! Amiért, kétszeresen kaptam mikor elment… :-S

De nem baj… Megérte odabújni…
Emlékszem, egyszer hosszabb időt tölthettünk apámmal! Olyan 1 hét lehetett! Anyám bekerült az idegosztályra… És Ö vigyázott ránk. Gyerekkorom egyik legszebb hete volt! : )
Akkor kezdtem el rágni a körmömet! : )
Fürdetés után nem akartam, hogy le legyen vágva a körmöm, mert anyám mindig tövig levágta, és tök fájt…
Apu, erre azt mondta, hogy akkor rágjam le! Xd : )
Azóta rágom! Xd : )
Emlékszem felvehettem a kockás ingjét, s talán egész héten abba voltam! : )
Mondanom sem kell, mikor anyám hazajött, soha többet nem lehetett rajtam…
Akkor ép meg is voltam fázva, és semicilin kapszulát kellett volna, bevegyek, de nem bírtam lenyelni…
Anyám, agyon vert volna érte, de apu, főzött egy finom teát, szétszedte a kapszulát, beleöntötte a teába, s megitatta! : )

Hát talán így ennyi is az, mit belőle kaptam… Sosem volt otthon… És lehet kicsit dühösnek kéne rá legyek, mert ott hagyott engem cserbe, s nem volt otthon, hogy megvédjen, de valahol meg tudom érteni! Mindegy, túléltem, s nem megtört a terror, hanem megerősített, s 10 éves korom körül fel is lázadtam az elnyomás ellen…

A videóban, mit régi képekből vágtam össze, látható apám anyukája (Kis mami) Ki 1990-ben halt meg… Akkor anyám, öcsém, s anyám anyukája, kihez leléptem 10 éves koromba, és ki végül a gyámomként 16 éves koromig nevelt…

Öcsém:

Ezen kívül, még látható benne, apám első házasságából származó fél bátyámmal készült tavalyi fotóm.
Külsőre tiszta apu!
Kemény volt vele 2008. nov.2.-án találkozni, 17 év után! Mintha apu toppant volna elém…
Akkor szerepel még egy fotó erejéig, apu első házasságából származó fél nővérem, kit 19 éve nem láttam! : (
Nagyon aranyos volt kicsinek! : )

A 7. kerületi lakás, hol gyerekként éltem...

Valamint a Pesti emeletes, körfolyosós bérház, hol felnőttem… Ugye egyikőtök sem lett volna gyerek, abban a 7. kerületi gettóban… :-S

A videót szerkesztette: Führinger Balázs Führer.

Zene, és szöveg: Akhmed...



Mindennaposak voltak a balhék, a verések… És mivel körfolyosós volt, s az ablakok, s ajtók befele néztek az udvarba, így mindenki látott mindent! Mi abban a földszinti zöld ajtajú lakásban éltünk! Anyám, s az azóta már született fél öcsém, (1994-ben) most is ott él! A képek 2008-ban készültek a házról, ami majdnem ugyan így nézett ki 15-20 éve is… Pesten semmi nem változik… Csak a fehér redőny nem volt fel rakva….

A vers, mit elszavalok Nektek egy video formájában, mit most teszek először, úgyhogy nézzétek el, ha nem elég színvonalas…
Na, szóval ezt a verset 2004-ben írtam… Akkor még „csak” 14,5 éve volt halott… Közelgett a halottak napja, s emésztett a bűntudat sok mindenért…
Pl., hogy nem lehet rám büszke… Kicsit gázos helyzetben voltam akkor, de ezt most hagyjuk, a lényeg, hogy úgy érzem az óta talán sokat változtam, és sok mindent letettem az asztalra, miért már talán kicsit büszke lehet rám onnan fentről… Már ha létezik fent… :-S

Próbálok időről időre jobb emberré válni, többé lenni! És hála néhány embernek, kik időről időre nagy hatással tudnak lenni rám, ez talán sikerül is szépen lassan…

Talán egyszer sikerül annyi jót tennem, hogy végül nem a pokolban kell, megrohadjak…

A másik, miért lelkiismeret fordulásom volt, az nem más, mint az, hogy mivel apám Pesten, pontosabban Budakeszin van eltemetve, így életem folyamán a temetésen kívül, kétszer voltam nála…
Egyszer kb.1994-ben, s utána pedig 2008 nov. 2. , mikor a fél bátyámmal felvettük a kapcsolatot, lejött értem, s az akkori barátnőmért, és elvitt bemutatni a Führinger család azon tagjainak, kik kíváncsiak voltak rám…
Furcsa érzés volt ott lennem…
Hirtelen egy nagycsaládban…
Nagy néni, nagy bácsi, báty, 2 unokatesó, és családjaik…
Nem tudtam kezelni a helyzetet…
Jól esett. Jó érzés volt, csak furcsa…
De nagyon aranyosak voltak…
Sajnálom, hogy az óta sem voltam… És ezt lehet a távra fogni, ami részben igaz is, mert ha a szomszéd faluban lennének, biztos többször látogattam volna meg őket, de így azért nehéz…

Meg hát család nélkül nőttem fel…
És így nehéz, hogy most akkor van családom, egyik napról a másikra! Nincsenek közös emlékeink, témáink… Azt sem tudják, ki vagyok, voltam… Lehet, ha tudnák, nem is hívnának többet…

Más részről, azt sem akartam, hogy azt higgyék, hogy akarok Tőlük valamit, hisz az akkori barátnőm, Eszter unszolására kerestem meg őket. És pont világválság is volt, stb… És nem akartam, hogy véletlenül is azt higgyék, a pénzük miatt kerestem meg őket! Bár, ez biztos nem fordult meg a fejükben, de azért én ezen is stresszeltem…

Aztán, hogy még miért nem mentem? Hát utána szétmentünk Esztivel, s az óta, csak ilyen futó kapcsolataim voltak…
Egyedül, pedig nem lennék képes elmenni…
Kell valaki, akit szeretek, s fogja a kezemet…

Még van egy-két emlékem…
Az egyik ilyen az, mikor kivették a mandulámat, és mikor kijöttem, kaptam tőle egy szép ezüst, szürke Mercédeszt… Egy kis autót! Imádtam! Nem tudom hova tűnhetett… Egyszer csak nem volt… Több, mint valószínű, hogy a gusztustalan öcsém ellopta tőlem… :@
Azóta is Mercédeszt szeretnék, s olyan szürkét! : ) És ha jó Isten megsegít, meg is lesz! ;)

A másik emlékem még:
Az utolsó kórházi látogatásom nála… Anyámmal mentünk be hozzá…
Az alapsorban, volt neki egy külön szobája, kis Tv-vel, miben egy Nindzsákról szóló akció film ment… Emlékszem, után sokáig minden játékomban nindzsa voltam…

Akkor már nagyon beteg volt… Bár, ez gyerekszemmel nem volt látható rajta…

Már sokszor írtam Nektek arról, hogy megérzek dolgokat… Hát az első megérzésem, az Ö halála volt… Jött egy levél, mit rossz helyre dobott be a postás. Beszóltak anyámnak, hogy menjen át, mert ott a levele.

Öcsém elöl, én hátul:

Öcsém kérdezte tőlem, (aki 5,5 éves volt), hogy:
-„Ki írhatott?!”
Én, csöndesen azt feleltem neki ( 7 évesen ), hogy:
-„Apu meghalt…”
Rám nézett, s bekönnyezett a szeme… Azt kérdezte:
-„Tényleg?”
-„Igen Öcsi… Tényleg…”
Sírva fakadt… Csak zokogott, s zokogott… Zokogott évekig…
Nekem nem jöttek könnyek… Se akkor, se a temetésen, se az óta…
És nem azért, mert nem szerettem… Sőt…
Magam sem értem…

Anyám rá nem sokra megérkezett… Tette az agyát. Bömbölt… A szomszédok meg vigasztalták… Odahívott minket, s azt mondta a zokogó öcsémnek, s nekem, hogy: „apátok meghalt….”

Öcsémet felvette az ölébe (öt amúgy szerette, és sosem bántotta), s elkezdte vigasztalni, én pedig bementem a sötét, hideg szobába…
Leültem a szőnyegre, és a pár nappal előtte történt kórházi látogatásunk jutott az eszembe. A Nindzsás film…
Elővettem a kis Mercédesz autót, mit tőle kaptam, s elkezdtem tologatni…
Vártam, hogy véget érjen odakint anyám színjátéka, mi már nekem volt kellemetlen…
Legszívesebben elrohantam volna otthonról, s csak szaladtam volna, szaladtam volna a végtelenbe… Nem volt már, mi oda kössön… Nem volt kit haza várni…

Tudtam, többet nem jön haza apu, s nem játszik velem…

REST IN PACE APU….

-Führer-

oszdmeg
|

A hétvégémről mesélek, a céges vacsoráról, Helka discoróll, majd filmajánló: Avatar, Receptajánlóban pedig (Marha pöri) ! ;-)

oszdmeg
|

Sziasztok!

Helka ;-)

Helkában, Dáviddal, és Gáborral! ;-)

Film ajánlóm: Avatar!

Führer, a mai ebéd közben! ;-)

Receptajánlóban-> (Marha pöri)

Sziasztok!

A hétvégémről mesélek, a céges vacsoráról, Helka discoróll, majd filmajánló: Avatar, Receptajánlóban pedig (Marha pöri) !
;-)


Először is, mesélek a pénteki napomról! : )

Délelőtt meló, aztán a céges munkatársaimmal, és főnökeimmel, elmentünk Székesfehérváron a Rácz kertbe vacsorázni! : )
Én csíkokra vágott bélszint rendeltem, vörösboros, chilis babos ragúval leöntve, mellé köretnek krokett volt! ;-)

Ahogy megettem, a főnököm, az orrom elé dugott még egy nagy tányér marha pörköltet nokedlival, és salátával! : )

Mind a kettő nagyon finom volt, még ha a képek, nem is néznek ki valami jól! : ) Már bele ettem! Utána jutott eszembe, hogy lefotózom, s megmutatom Nektek! ;-)

Inni is volt mit! : )
Lecsúszott, egy üveg fehér bor, meg bő fél üveg vörös, és kb. 8 fütyülős barackpálinka, amiért hatalmas köszönet Feri, és Atti Tesónak, kik nem bírták el nézni, ha egy percig is üres valamelyik poharam, s már mentek is a pulthoz venni nekem valami nedűt! ;-)
Rendesek vagytok! ;-)

Persze lecsúszott 2 kávé is, aztán már minden adott is volt ahhoz, hogy szerepelhessek! hehe Xd :-D
Bocs a főnököktől, ha túl sok vérüket szívtam ki, de hát őket a legviccesebb piszkálni! Xd :-D
Amúgy köszönet nekik is, hogy megszervezték, s a többieknek is, hogy szinte egy fillérembe sem került a buli, s nagyon jól laktam, s szomjan sem maradtam! Xd : )

Jó volt a hangulat! Többször is lehetne ilyen céges buli… : )

Aztán pénteken, a céges buliból hazaérve, 00:30-kor feküdtem le full készen! ;-) És 4:00-kor keltem, ugyanis, szombaton délelőtt túl óra volt! :-S
Még szerencse, hogy sosem vagyok másnapos! Se fej, s e gyomorfájás, se semmi! Kicsit fáradt voltam. Ennyi! Ezért szombaton is 9 kávé kellett ahhoz, hogy képbe legyek, de nem volt semmi para! Lecsavartam a melót, aztán haza jöttem! Délután aludtam 2,5 órát, aztán jöttek értem Siófokról 2 autóval, fiúk, és lányok, alapoztunk nálam egy kicsit, aztán lementünk Balatonfüredre a Helkába, hol szintén várt minket egy csapat!

Mondanom sem kell, útközben megbasztak minket a yardok… :-S :@

Sikerült összehozni a brigádot, és egy nagyon durva partyt csinálni! ;-)
Helka egy nagyon igényes hely! Nézzetek meg Róla, és Rólunk pár fotót! ;-)
Köszönet az összes Siófoki barátomnak a buliért, a fuvarért, s azért mert VANNAK!!! Imádom őket!!!! ;-)

Vasárnap reggel 6:30-ra hoztak haza Helkából... Délig aludtam, aztán elmentem boltba, utána Nagyihoz voltam hivatalos ebédre, hol levest, székelykáposztást, és almás pitét ettem! Elnéztem néhány barátomhoz, utána pedig bicikliztem egy nagyot a jó idöben! Közbe zene a fülben, s élveztem a friss levegőt!

Este pedig végre megtudtam nézni DVD minöségben az Avatart, amiért köszönet ez úton is Feri Tesónak! ;-)

Nagyon szép film! Gyönyörű, látványos, s megható! A móndani valója pedig magáért beszél! Ha még nem láttátok nézzétek meg! ;-)

Úgy élnék abban az erdöben! ;-)

Ma, ebédre meghívtam a Szerencs családot! : )
Marha pörit készítettem nekik! Ezt mutatom ma meg nektek, hogy hogyan! ;-)
Előtte még néhány kép, az ebédről! ;-)

A marha pörköltet is ezer képen meg lehet főzni, amennyi ház, annyi szokás! Én pince módra szoktam megcsinálni, mert úgy nagyon szeretem, s kiadósabb! A pincemód, az azt jelenti, hogy mikor már puha a hús, akkor hozzá főzzük az összekockázott krumplit! : )

Hát akkor lássuk! ;-)

Hozzávalók:
-Olaj,
-1 kg Marha nyak
-3-4 kg krumpli
-só, bors, vegeta, majoránna, pörkölt kocka, petrezselyem, csípős pirospaprika,
-1 nagy fej vöröshagyma, 6 gerezd fokhagyma
-1 fej paradicsom, 1 db paprika,
-vörösbor


Elkészítése:

Először is, a marha combot összekockázzuk! Ki mekkorára szereti! Én jó picire szoktam, mert így hamarabb, és jobban megfő, meg jobban eloszlik!

Aztán 1 fej vöröshagymát, megpucolunk, majd jól összeaprózzuk, s nem túl sok olajon, arany barnára megpirítjuk!
Közben megpucolunk 6 gerezd fokhagymát, s összeaprózzuk, majd felét hozzáöntjük a piruló vöröshagymához.

Mikor már megpirult a hagyma, rá öntjük a felkockázott marhahúst, s kicsit előpároljuk. (Ezt nem muszáj, de én 2-3 percig elő szoktam párolni, gyakori kavargatással!)

Aztán felöntöttem egy kis sűrített paradicsommal, de ha nincs akkor jó a víz is! Csak így, olyan kellemesebb íze volt! ;-)

Aztán felöntöttem még 6 dl vízzel is, majd jöttek a fűszerek!
Olyan gondolom formán! Elsőször keveset, aztán közben majd úgy is meglehet kóstolni, és utána lehet fűszerezni!;-)

Először a csípős pirospaprika, aztán a piros arany, bors, utána a só->evvel óvatosan, mert a piros arany, az már így is sós! Utána egy kis vegeta, mi szintén sós, úgyhogy lightosan! ;-)
Majd egy kis apróra vágott petrezselyem, s egy kis majoránna (Ezt csak az tegye, ki szereti az édeskés izét!)

Majd mehet bele az összekockázott zöldpaprika, paradicsom, és a maradék fokhagyma!

Mikor már forr, akkor pedig mehet bele 4 db pörkölt kocka!
Jól összekeverjük, s egy 5 perc múlva kóstoljuk meg a levét, s találjuk ki, mi kell még bele. Aztán pótoljuk azt a fűszert óvatosan! Majd lassú tűzön főzzük tovább, hogy az ízeknek legyen idejük összefőni!
Gyakran keverjük meg, hogy egyenletesen főjön, és, hogy le ne égjen! Kóstoljuk meg néha, hogy biztosan jó e a fűszerezés!
Néhány alkalom után, már vágni fogjátok, mi kell még bele! Kísérletezni kell! Mindenkinek más az íz világa! Ki sósabban, ki csípősebben, ki így, ki úgy szereti jobban! Az a lényeg, hogy óvatosan fűszerezzünk, nehogy elszúrjuk!

Ha kicsit sós lett, az nem baj, mert ha már puha a hús, akkor hozzá öntjük a megpucolt, összekockázott krumplihoz, mit az alatt hámoztunk meg, és készítettünk elő, míg a hús főtt!
És mint tudjuk, a krumpli, rengeteg sót tud megkötni! Ha elsózzuk a leveset, akkor Tegyünk bele krumplit, és meg van mentve a dolog!!!
;-)

Aztán mikor a pörkölt már a krumplival együtt fő, fedő alatt, lassú lángon, akkor már neki állhattok teríteni, mert hamar kész lesz! Keverjétek meg gyakran! Le ne égjen!Kóstoljátok meg néha, mert a krumpli, megfogja az ízeket, és ilyenkor még utána kell fűszerezni!

Mikor már összefőtt a marha pörivel a krumpli, akkor van kész!

Lehet ezt hosszú lével csinálni, de van, aki jó sűrűn szereti! Azért mikor elkészül, nem érdemes nagyon sűrűre, mert másnapra a krumpli, felszívja a szaftját, és nagyon száraz lesz!
Amúgy a marha pöri is szerintem olyan, mint a káposzta! Másnap még finomabb tud lenni, ha el találjuk a szaft mennyiségét! Azért, mert az ízek másnapra jobban összeérnek! ;-)

Készítsétek el Ti is! Nem túl nehéz, és nem is olyan vészesen drága! Ez a mai nagy fazék marha pöri, olyan 3000-,- volt, és 5 en voltunk rá! Ketten repetáztunk is belőle, de még ugyan ennyi simán maradt! Általában, olyan 12- 13 tányér lesz ebből a mennyiségből, mit leírtam Nektek!
Most egy pár napig nem kell főznöm! ;-) Xd : )
Szóval rengeteg lesz belőle, kiadós, és a marha, olyan kellemesen különleges ízt ad neki! És az emberek többsége, szeret kicsit nem hétköznapi kaját enni, ha vendégségbe megy! És marhát nem eszik mindennap az ember, mert amúgy elég drága hús!
Én is csak alkalmakkor csinálok! Általában, ha vendéget várok! Nyáron pedig bográcsba szoktuk el készíteni! Kint a kertemben! : ) Úgy, még finomabb!

Kenyérrel, és savanyúsággal szoktam tálalni! Mellé ma, vodka sprite-ot ittunk! ;-)

Ma, ebédre, Syd barátom is hivatalos volt, ki végül szólt, hogy ne haragudjak, de nem érzi jól magát, és még sem jön! Ez úton üzenem, hogy természetesen nincs harag, s nagyon hiányoltuk!
Jobb bulást kívánok Neked, s majd bepótoljuk! A borra, meg vigyázz ám! ;-) Imádom a borokat! ;-)

Az interjú egy Drogossal következő része pedig, hamarosan napvilágot lát! Addig is, olvassátok el a régebbi bejegyzéseimet is, ha még eddig nem tettétek! ;-)

Nagyon kedves Tőletek, hogy már ennyien megtiszteltetek avval, hogy regisztráltatok Rendszeres olvasómnak! Köszönet érte! Meg persze azoknak is hálás vagyok, kik olvassák az írásaimat, csak név nélkül! ;-)

Szevasztok! : )

-Führer-

oszdmeg
|